BUX 131155.52 -0,47 %
OTP 40760 0,12 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nagyon vonzóak az állampapírhozamok

Ismét polemizál a jegybank és a kormány a forintárfolyam és a kamatszint témakörében. A piac erre azonban már nem reagál, úgy tűnik, a befektetők nem gondolják, hogy ez bármin is változtatna.

2004. október 10. vasárnap, 23:59

A piac teszi a dolgát: kihasználja a magas kamat- és hozamszintet. Áramlik az országba a pénz, a devizákat tulajdonosaik forintra váltják, majd többnyire állampapírokba fektetik. Ebből kifolyólag a forint lassan, de biztosan tovább erősödik, az állampapír-piaci hozamok pedig apránként csökkennek. Így volt ez a múlt héten is. A folyamatokra egyre kevésbé a makrogazdasági adatok hatnak, sokkal inkább a vázolt elemi összefüggés motiválja a piaci szereplőket. Mindez azt is jelenti, hogy senki sem számít komoly változásra a közeljövőben a kamatszintet illetően, s – legalábbis rövid távon – komolyabb árfolyamkockázattal (forintgyengüléssel) sem számolnak a befektetők.
Ami a kamatszintet illeti, a jegybank eltökéltnek látszik, ráadásul már oly ritkán van olyan ülése a monetáris tanácsnak, amikor a kamatszint kérdése napirenden van, hogy az ezzel kapcsolatos spekuláció – amely általában az ilyen ülések előtti napokra korlátozódik csupán – szerepe is csekély. A forintárfolyam szoros összefüggésben van a kamatszinttel, legalábbis elméletben mindenképp. (Elképzelhető ugyanis, hogy a mostani magas kamatszinten ez az összefüggés csak csekélyebb mértékben érvényesül.) Ezért ha kamatcsökkentéssel nem számol a piac, forintgyengüléssel sem, sőt a magas szint miatt talán egy negyed vagy fél százalékpontos kamatvágás nem is gyakorolna érdemi hatást az árfolyamra – még úgy is csábító lenne ugyanis a devizák forintra váltása és forintalapú instrumentumokba fektetése.
Mindenesetre felerősödött azok hangja, akik szerint a forint már túl erős, s ez a jegybanki kamatpolitika következménye. Az erős forint elleni leggyakoribb érv az export versenyképességének romlása. Ezek az aggályok – az exportőrökön kívül – most is leginkább a kormányzati oldalon fogalmazódnak meg, semmi jele azonban annak, hogy a jegybank is aggályosnak tartaná a magas kamatszintet, sőt. Természetesen – bár erről kevesebb szó esik – a magas kamatszint másik hatása, hogy az állam számára drágább a hiány finanszírozása, ami persze hozzájárulhat ahhoz, hogy a kormányzati oldalon ennyire aggódnak az exportőrökért.
Tegyük hozzá, a forint valóban lényegesen erősebb a korábban megszokottnál, s ebben kétségkívül komoly szerepe van a magas kamatoknak. Bár elvben nem kellene, hogy a hosszabb lejáratú állampapírok hozamalakulását a csupán kéthetes kihelyezési lehetőséget teremtő jegybanki alapkamat túlzottan befolyásolja, mégis ezt teszi. Egyrészt azért, mert a jegybank elszántságából és a kamatmegállapítási időpontok ritkaságából arra lehet következtetni, hogy ami elvben két hét, az a gyakorlatban több hónap, másrészt mert a rövid pénzelhelyezés rulíroztatva a hosszú távú befektetések alternatívája, így utóbbiak mindenképp csak magasabb hozam mellett maradhatnak versenyképesek.
Ami a forint árfolyamát illeti, további probléma, hogy azt valószínűleg csak egy igen drasztikus kamatlépéssel lehetne gyengíteni, akkor viszont ismét belépne az, hogy ilyet a makrogazdasági helyzet egyelőre nem alapozna meg. Igaz, kisebb lépésekkel a további erősödésnek – ami, még ha fundamentálisan irracionális is, jelen körülmények között nem irreális – elejét lehetne venni és legalább a probléma nem súlyosbodna.
A múlt héten négy diszkontkincstárjegy-aukciót is tartottak. A legrövidebb, december 8-i lejárat 11 százalékot meghaladó hozama azt mutatja, úgy másfél hónapig még mindenképp a kamatszint változatlanságára számít a piac. A három hónapos papír szokottnál alacsonyabb, 10,86 százalékos átlaghozama viszont már azt jelzi, az év végéig valaminek történnie kell a várakozások szerint. A féléves papír 10,61, míg az éves 10,41 százalékos hozamszinten kelt el, tehát a hozamgörbe éven belüli szakasza is markánsan inverz. Természetesen ilyen távra alacsonyabb szinten rögzíteni egy befektetőnek a hozamot akkor érdemes, ha további csökkentésekkel számol. Ez esetben ugyanis jobban jár, ha most lép, az egyelőre még e téren csak mérsékelten optimista környezetben. A másik ésszerű lépés lehet euróra váltani – bár a külföldiek épp az ellenkezőjét csinálják –, abban a reményben, hogy ilyen vagy olyan módon, de az exportőrök nyomására a mostani nagyon erős forintot valahogy gyengítik majd...

Ádám Zsigmond
Ádám Zsigmond

Ez is érdekelhet