Alapvetően nem változott sokat az euró/dollár kurzus a múlt héten az egy héttel korábbi szintekhez képest, mégis mindenki arról beszél, hogy a dollár lendületbe került a közös európai valutával szemben. Igaz, ami igaz, annak ellenére, hogy alapvetően az 1,20–1,21 dollár közötti szinteken folyt a kereskedés az euróval, az árfolyam csütörtökön benézett az 1,20-as határ alá is, amire bő két hónapja nem volt példa. Ráadásul a dollár kora tavasz óta először tudott két hétig folyamatosan erősödni, s ez idő alatt mintegy 3,2 százalékkal drágult a két fő valutával, az euróval és a jennel szemben (igaz, a második héten csak mikroszkopikus lépésekkel haladt előre). A befektetők alá nemrég még csak Alan Greenspan szavai adták a lovat, aki szerint az akkori gyenge gazdasági mutatók csak egyszeri kibicsaklást jelentettek a fokozatos gazdasági menetelés során, mostanra azonban egy-két adat (a továbbra is alacsonyan álló munkanélküliségi mutató és a kivételesen jó fogyasztói bizalmi index) némi támaszt is nyújtott a Fed-elnök szavainak. A brutálisan gyenge pénteki GDP-adat nyomán ugyan hirtelen 30 centtel javult az euró árfolyama, ám a fent említett sávból továbbra sem lépett ki, a befektetőket pedig továbbra is az újra feléledt kamatemelési várakozások ringatták kényelembe: a legújabb prognózisok szerint akár már augusztusban elképzelhető, hogy a Fed újra emeli az irányadó overnight kamatot, s az év végéig nem lehetetlen a 2,0 százalékos szint sem a mostani 1,25 százalékkal szemben.
Érdekesebben alakult jen árfolyama. A japán fizetőeszköz egyértelműen a tőzsde hatása alá került: most, hogy a Bank of Japan intervenciós szorgalma lankadni látszik, a bankközi devizapiac befektetői a Nikkei irányából vártak útmutatót. A tőzsdei hírek aztán kisebb pánikot is okoztak a forex-piacon, a zöldhasú ugyanis kéthavi csúcsra, bőven 112 jen fölé emelkedett csütörtökön, amikor napvilágot látott, hogy a külföldi befektetők nyolc hét óta először nettó eladói pozíciót vettek fel a börzén. A szárnyalás csak egy napig tartott, pénteken újra visszatért a kurzus a 111,4-es szint közelébe, miután a Nikkei hat hete nem látott mértékű növekedést produkált. (A Bloomberg felmérése szerint az utóbbi hat hónapban a Nikkei és a dollár/jen árfolyama közt 83 százalékos korreláció mutatkozott, ami rendkívül figyelemre méltó.) Jót tett a jegyzésnek az is, hogy a Sumitomo Mitsui Financial Group Inc. a UFJ Holdings Inc. átvételére készül, hogy így létrehozza a világ legnagyobb hitelintézetét, ami egyben a japán pénzügyi piac konszolidációjának első lépcsőfokát is jelenti.
Meglepő módon a Jukosz körüli bizonytalanság nyomán eluralkodó olajpánik nem volt különösebb hatással sem a dollár, sem a japán jen árfolyamára. Pedig Japán gyakorlatilag csak és kizárólag exportolajból gazdálkodik, s a New York-i nyersolaj 42 dollár felett megrekedő hordónkénti ára bizony alaposan lassíthatja a szigetország gazdasági felemelkedését. Az Egyesült Államok – maga is nagy olajexportőr – mindeddig kibekkelte a drága olaj lehúzó hatásait, kétségtelen azonban, hogy amennyiben a helyzet továbbra sem enyhül, úgy a második féléves vállalati eredmények a vártnál is jobban visszacsúszhatnak majd az első hat hónaphoz képest, ami nem marad hatástalan a dollár árfolyamára sem.
Kummer Krisztián