Csaknem kétszeresére nő 2005 és 2010 között a kitermelt folyékony gáz (LNG) mennyisége, aminek következtében a 2005-ös 22 százalékról 2010-re 31 százalékra nő az LNG részesedése a világ gázellátásában – idézi a párizsi Cedigaz ágazati szövetség adatait a PricewaterhouseCoopers LLP felmérése. A legnagyobb LNG-előállítók Katar, Nigéria és Ausztrália lesznek, az arab ország már 2006-ban átvette a világ vezető folyékonygáz-exportőrének helyét Indonéziától. Katart előnyös földrajzi helyzete segíti kivitelének növelésében, ugyanis partjairól mind az atlanti-óceáni, mind a csendes-óceáni importőrök könnyen elérhetők. Az amerikai Exxon Mobillal együttműködve 26 millió tonna LNG-t exportált tavaly – állítja a Qatar Liquified Gas Co. szóvivője –, és várakozások szerint 2005–2015 között ez az ország adja majd a szállítások növekedésének kétharmadát. Az állami tulajdonú katari olajcég lesz a világ legnagyobb LNG-termelője, amely a világ 460 millió tonnás felhasználásának 11 százalékát állítja majd elő nyolc év múlva.
A világ LNG-felhasználása szakértői becslések szerint a 2005-ös 142 millió tonnáról 158 millióra nőtt 2006-ban, és a növekvő igények nyomán a következő években egymás után adják majd át a tranzitállomásokat (hub). Indonézia, Malajzia és Ausztrália jelentős ilyen állomásokká válhatnak, ahol folyékony állapotra hűtik és speciális tankhajókban töltik a hubokhoz szállított földgázt. Gyökeresen megváltozik az LNG korábbi szerepe, amelyet változó intenzitással használtak az elmúlt évtizedekben. Mi sem mutatja jobban a fejlődés lassúságát, mint hogy a hetvenes években épült egyesült államokbeli berendezések a kilencvenes évek elejéig működtek.
Egy LNG-terminál a magyar szaktárca vízióiban is időről időre feltűnik. A tervek szerint Horvátországban magyar és horvát forrásokból lehetne kialakítani egy tengerparti állomást. Ennek emlegetése különösen a tavalyi orosz–ukrán gázvita után lett gyakori, ám a még mindig hatalmas költségek miatt megvalósítása egyelőre illúzió.
