Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valószínűleg 2006-ban lesz először érzékelhető hatása az uniós meggy- és bogyósgyümölcs-piacon a belpiaci termelők helyzetét javító intézkedéseknek. A tavalyi zöldség-gyümölcs piaci krízist követően lengyel kezdeményezésre az egyéb agrárpiaci szegmensekben alkalmazott támogatási formák (marketingtámogatás, árukivonási támogatás) kiterjesztését kérték az érintett országok, s most ennek alátámasztásához készít helyzetfelmérést az Európai Bizottság (EB). A bizottság illetékese az elmúlt napokban járt Magyarországon: a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vezetői mellett termelőkkel is konzultált, valamint részt vett ültetvénylátogatáson is – tudtuk meg Lux Róberttől, a terméktanács főtitkárától. A brüsszeli kezdeményezés mellett kölcsönös adatszolgáltatáson alapuló információs rendszer kialakításáról állapodott meg a magyar, a német, a lengyel, a cseh és a szlovák érdekképviselet. A várható és megvalósult termésmennyiségek pontos ismeretének fontosságát a tavalyi év is megmutatta, amikor a túltermelésről szóló túlzó információk is hozzájárultak az árak drasztikus eséséhez – hangsúlyozta Lux.
Az idei árakat egyelőre nem lehet megbecsülni, a termés mindenesetre jóval a tavalyi mennyiség alatt marad szerte Európában. Magyarországon 35-40, Németországban 30, Lengyelországban pedig 20 százalékkal kevesebb meggyet szüretelhetnek az idén, főként a márciusi fagyok miatt. A magyar gyümölcsösökben így 33-35 ezer tonna meggy érhet be az idei szezonban. Lux szerint a sűrű esőzés miatt nagy szemű, jó minőségű gyümölcsre lehet számítani, a szüretelés ütemezésére viszont ügyelni kell. A virágzás is elhúzódott három héttel, így nem egyszerre érik be a gyümölcs. Arra, hogy ne kerüljön ki az exportpiacokra éretlen vagy túlérett meggy, a szaktárcához tartozó minőség-ellenőrzési hatóságnak kell figyelnie, ugyanis egy-két ilyen szállítmány is sokat ronthat az egyébként elismerten jó minőségű magyar meggy renoméján – jegyezte meg Lux.
Az értékesítésben egyébként nő a magyarországi feldolgozás aránya: a termés 55-60 százaléka kel el itthon, 30-40 százaléka az uniós exportpiacon. A német kiskereskedelmi láncok most 2-5 hónapos készletekkel rendelkeznek, miután tavaly 30 százalékkal szorították le az árakat, ezért most a konzervgyárak is kivárnak, még a tavalyinál jóval kedvezőtlenebb termésvárakozások mellett is. Lux szerint a következő évek feladata lesz az exportpiacok körének bővítése, most ugyanis három-négy hagyományos felvevő ország van, holott az EU-ban 14 ország nem önellátó gyümölcsből.
A hazai étkezési piac egyelőre csekély, mindössze néhány ezer tonna meggyet fogyaszt a magyar lakosság nyersen, holott igen kedvező élettani hatása van. A helyzet az előre csomagolt, tálcás kiszerelésű portéka arányának növelésével javítható, mivel ezeket kínálják a kiskereskedelmi láncok, miközben a zöldség-gyümölcs szakboltok száma egyre apad. Szintén a belpiaci fogyasztás bővítését célozza majd az a 2006-ban induló kampány, amelynek támogatásáért a magyar termelők német és lengyel kollégáikkal együtt pályáznak Brüsszelben.
