Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) képviselői november 3-ára tárgyalásokra hívják a nagykereskedelmi láncok megbízottait, hogy megbeszéljék velük – még a jövő évi szerződések megkötése előtt – azt, miként lehetne a jövőben értékarányos árakat kialakítani – értesült a NAPI Gazdaság.
Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára lapunknak elmondta, hogy a szövetség tagjai – ez az ötven cég adja a magyar sertés- és marhahússzektor termelésének mintegy 70 százalékát – szeretnék megszüntetni azt a tudomásuk szerint Európában egyedülálló gyakorlatot, hogy az értékesített húskészítmények után az úgynevezett másodlagos visszatérítés legalább 10 százalékos vagy azt meghaladó mértékű. Lényegében azt kívánják elérni – magyarázta a titkár –, hogy másodlagos visszatérítés – amibe beletartozik például az úgynevezett polcpénz – ne is legyen. A szövetség célja, hogy a magyar lakosság magyar terméket fogyasszon – tette hozzá a titkár.
Emellett egyeztetni kívánnak a kereskedőkkel arról is, hogy legyen betartható a törvényben szabályozott fizetési határidő és az árakban a tényleges beszerzési költségek tükröződjenek, továbbá a számlázás során csak az APEH által is elfogadható tételek szerepeljenek a számlán. Miközben az alapanyagköltségek uniós szintűek – a csatlakozás óta csaknem 40 százalékkal emelkedtek (jórészt a vágósertés-kínálat csökkenése miatt) –, a fogyasztói árak messze elmaradnak attól – hívta fel a figyelmet a titkár. Hozzátette, hogy az értékarányos értékesítés a feketegazdaság elleni közös harc felvételét is jelentené a gyártók és kereskedők részéről. (Piaci szakértők szerint a magyarországi sertések legalább 20 százalékát a szürke- és a feketegazdaságban vágják, aminek az adóbevétel-kiesés mellett egyéb, például élelmiszer-higiéniai hátrányai is lehetnek.)
A húsipari cégek helyzetére jellemző, hogy árbevétel-arányos nyereségük iparági szinten 1 százalék alatti. A múlt évben a húsipar árbevétele mintegy 370 milliárd forintot tett ki, 10 százalékos volumennövekedés és mintegy 15 százalékos árcsökkenés mellett. Az előrejelzések szerint az iparág termelésében az idén a volumencsökkenés elérheti a 10-15 százalékot, úgy, hogy a felvásárlási árak 20-25 százalékkal emelkednek átlagban éves szinten. Ezzel együtt az iparág árbevétele idén sem lesz több 370 milliárd forintnál a titkár becslése szerint.
