A kormányzati intézkedések nem voltak elégségesek, azok a „gabonagazdaság” egyensúlyi helyzetét nem tudták megteremteni, a piaci feszültségek növekszenek – állapították meg a Magyar Agrárkamara (MA) növénytermesztési osztályának megyei küldöttei, miután ismételten áttekintették a növénytermesztés helyzetét, különös tekintettel a gabonaágazatra. A szakemberek szerint a gondok legfőbb oka az idei évi, várhatóan mintegy 16,5 millió tonnát elérő gabonatermésből fakadó alacsony termelői ár, a tároló- és minőségi vizsgáló kapacitás szűkössége, az intervenciós intézkedések elhúzódása, s a problémák súlyuknak nem megfelelő módon történő kezelése.
Az agrárkamarai szakértők szerint az alacsony árak és a raktározási problémák miatt a termelők termésük nagy részét – várhatóan 6-7 millió tonnát – intervencióra kívánják felajánlani. Emlékeztetnek arra, hogy ezzel szemben a felajánlott raktárkapacitás a 2 millió tonnát, az intervenciós áru minősítésére jogosult laboratóriumok vizsgálókapacitása pedig naponta a 400 vizsgálatot sem éri el. A nagy eltérés miatt intézkedni kell – amennyiben lehet még – a támogatott gabona exportengedélyezéséről, másrészt az intervencióba ajánlott gabona más országban történő elhelyezéséről, illetve a már letárolt gabona helyben – áttárolás nélkül – intervenciós felajánlásként történő elfogadásáról. A vizsgálókapacitás bővítése érdekében javasolják továbbá a vizsgálati lehetőség kiterjesztését azokra a laboratóriumokra, amelyek ehhez nemzeti akkreditációval rendelkeznek.
Az intervenciós gabona külföldi elhelyezése esetén szállítási gondok várhatók a kapacitás és a fuvarköltség terén – hívják fel a figyelmet az agrárkamaránál. Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára a napokban beszélt arról, hogy mivel a raktározási lehetőségek Magyarországon szűkösek, részben akár külföldi raktárakba is kerülhet a magyar gabona, s ez ügyben a németek és a hollandok már jelezték, hogy esetleg lesz majd némi szabad raktárkapacitásuk – bár a minisztérium csupán 3 millió tonnás intervenciós felajánlásra számít (NAPI Gazdaság, 2004. október 26., 1–4. oldal). Az agrártárcánál érdeklődésünkre egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy miként – például pályázati vagy más úton – kívánják megoldani a „külföldi intervenciót”, a sajtóosztályon informálisan annyit azért közöltek, hogy az ügy igen kezdeti stádiumban van, hiszen az érintett, az ügy iránt érdeklődő országokban sem ért még véget a betakarítás.
A kamarai szakértők szerint mindenesetre az intervencióval kapcsolatban egyéb gondok is adódnak: csaknem 100 nap az áru felajánlása és kifizetése közötti időszak – figyelemmel a felajánlás és a tényleges áruelhelyezés közötti, illetve a minőségvizsgálati időre, nem beszélve a fuvarozás költségeinek ideiglenes viseléséről –, a kukorica betakarítását pedig akadályozza a szűk tárolókapacitás. További probléma, hogy Bosznia-Hercegovinában közúti engedélyezési rendszert vezettek be, ami akadályozza a szemes gabona és a gabonakészítmények exportját. A kukoricatermelés költségeit pedig növeli majd, hogy a terményszárításra vonatkozó kedvezményes gázár csak november 31-ig érvényes.
Az agrárkamara azt javasolja, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) intézkedjék az EU Gabonairányító Bizottságánál, a társtárcáknál eljárva, vagy saját hatáskörben engedély kiadása ügyében, a gabona exportjára visszatérítéssel, fuvarköltség térítésére, ha a gabonaszállítás tengeri fuvareszköz igénybevételével történik (utóbbira Constantáig már számítani lehet). Indítványozza továbbá az MA, hogy a termelői raktárak építését külön támogassák, legyen lehetőség a már raktárba helyezett áru – átszállítás nélküli – intervencióba vételére, növeljék a gabonaintervenciós célú vizsgálati laboratóriumok számát, továbbá legyen lehetőség Bosznia-Hercegovina relációba történő gabonaszállításra korlátlan adómentes fuvarozási engedély kiadására, illetve szüntessék meg a szeptember 1-jén bevezetett engedélyezési rendszert, valamint 2004. december 20-ig hosszabbítsák meg a terményszárítás esetén árkedvezményes gáz igénybevételére szolgáló időszakot.
