Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az argentin vegyes mézet már olyan olcsón adják, hogy kilogrammonkénti 280 forintos árral lehetne csak tartani az uniós piacot - tájékoztattak ágazati szakértők. A helyzetet súlyosbíthatja, hogy júniusban az EU zöld utat adott a kínai méznek, amely ugyan még nem jelenhetett meg az uniós piacon, s a szakértők nem tartják kizártnak, hogy a Távol-Keletről vietnami, malajziai stb. csomagolásban valamelyest eddig is kínai áru érkezett az EU-ba. A „kínai veszedelem” ellen brüsszeli tüntetést fontolgatnak Európa méhészei, így a magyarok is - értesült lapunk.
Azzal a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) is tisztában vannak, hogy kínai és argentin méz nyomja a világpiacot, de úgy vélik, hogy ez valószínűleg csak átmeneti helyzet. Egyúttal a tavalyinál kevesebb, de jó minőségű idei méztermésről tájékoztatnak, amely viszont a szakértők szerint csak a minősége miatt versenyképes. Az FVM szerint Magyarországon idén országosan a tavalyinál 20 százalékkal kevesebb, mintegy 17 ezer tonna méz várható. A tárcánál felhívják a figyelmet a jó minőségű somogyi akácmézre, amely más országok mézeinél 1 euróval többet ér. A magyar mézet különben több mint 27 országba exportálják, legnagyobb mennyiségben Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia vásárolja, a legkeresettebb az akácméz.
A többnyire hordós kiszerelés miatt a jó minőségű magyar mézet a célországok saját vagy gyenge minőségű importból származó mézük feljavítására használják. Ennek megelőzése érdekében, az egységes minőség és kiszerelés céljából indokolt a termelői csoportok, szerveződések létrehozása és további bővítése - hívják fel a figyelmet a tárcánál. Hozzáteszik, hogy a méhészek jó része tőkeszegénysége miatt a pergetést követően azonnali értékesítésre kényszerül, ami jelentősen rontja pozíciójukat. Gondokat okoz az is, hogy a mézet nagy áruházláncokon keresztül és nem a termelőktől közvetlenül, illetve szakboltokban értékesítik.
Az agrártárca adatai szerint a vegyes virágmézet a tavalyi kilogrammonkénti 660 forinttal szemben egy hónapja 410-460 forintért, míg az akácmézet a tavalyi 800 forint helyett 610 forintért vásárolták. Azt az FVM-ben is elismerik, hogy a kereslet már akkor is rendkívül visszafogott volt. Most azonban szinte áll - hívja fel a figyelmet Fazekas Gyula, a mézkereskedelemmel foglalkozó Pannonhonig Kft. ügyvezetője. Mint elmondja, július vége óta az idei új mézből eddig csak feleannyit tudtak forgalmazni, mint a múlt év azonos időszakában, s attól tart, hogy decemberre az arány harmadnyira csökken. Az árak a vegyes virágméz esetében mostanra 300, az akácméznél pedig 500 forintra csökkentek tovább, részben az erős forint miatt is.
A kereskedő tapasztalata szerint az EU importőrei azzal az érveléssel próbálják lejjebb nyomni az árakat, hogy a raktárak tele vannak mézzel, ráadásul kínálati piac van. A felvásárlást lassítják a mézre vonatkozó vizsgálatok is. Fazekas Gyula szerint a magyar méz között is van kifogásolható minőségű, ráadásul az EU-csatlakozás és az élelmiszerbotrányok miatt ma már sokkal több antibiotikumos vizsgálatot kell elvégezni az értékesítés előtt, mint korábban. Ezeket az állam nem támogatja, holott tavaly a terméktanácson keresztül még több tíz millió forintos keret állt rendelkezésre erre a célra. Ma az export esetében egy kamionnyi áru kiszállításakor 150-200 ezer forint többletkiadása van az exportőrnek. A magyarországi laboratóriumi vizsgálatokat végző Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet (OÉVI) vizsgálati eredményeit ugyanis az importőrök nem fogadják el, ezért az értékesítés előtt a vizsgálandó mintákat ki kell szállítani Németországba, ahol később az árut is bevizsgáltatja az importőr, amely a „megnyugtató” eredmény ismerete nélkül nem is kezd hozzá az árusításhoz.
