Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hollandiából, Lengyelországból és Szlovákiából is érkezik Magyarországra tojás, amit az ottani feleslegek miatt nemcsak a hazai áraknál, hanem az érintett országok piaci árainál is kevesebbért kínálnak az exportőrök – hívja fel a figyelmet Földi Péter, a Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége titkára. Emlékeztet arra, hogy az EU-csatlakozás óta szabaddá vált a piac, s jelentős szóródás van az egyes uniós tagországok áraiban. Míg Magyarországon 100 kilogramm tojás ára 105 euró, Hollandiában például csak 65 euró, ami olyan alacsony, hogy a szakember szerint érthetetlen – figyelemmel a termelési költségekre.
A termelők az EU – jelentős terhekkel járó – tojásforgalmazási szabályaitól azt remélték, hogy rendet teremtenek a forgalmazásban és az eredetet jelző regisztrációs szám a tojásra pecsételve némi előnyt biztosít majd számukra. Ezzel szemben azt tapasztalják, hogy bár a tojásokon és a csomagolóanyagokon van valamilyen jelzés, ám ezek valódisága sokszor megkérdőjelezhető. Találtak már például magyar regisztrációs számmal lepecsételt tojásokat lengyel csomagolásban, lengyel adatokkal (ezt be is jelentették az élelmiszer-ellenőrző hatóságnak).
Az utóbbi időszakban az országba zúduló importtojás annak ellenére zavarja a piacot, hogy mennyiségéről egyelőre nincs adat. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tájékoztatása szerint az első osztályú étkezési tojás darabja szeptemberben 12,50–13,50 forintba került Magyarországon. A szövetség tagjai ugyanakkor jelezték, hogy a nagybani piacon déligyümölcs-kereskedők holland importból többkamionnyi tojást árusítanak a hazai árnál 2-3 forinttal alacsonyabb, 11–12 forintos darabonkénti – önköltség alatti – áron, az „akció” nyomán pedig a magyarországi áruházláncok azonnal 2 forinttal csökkentették tojásátvételi áraikat.
A 2295/2003 EGK-rendelet szerint a termelőtől a tojáscsomagolóba kell kerülnie a friss (A osztályú) tojásnak, kivéve, ha élelmiszer-feldolgozó szállítja el saját feldolgozásra. A szabály megengedi az úgynevezett tojásbegyűjtő – köztes kereskedő – közbeiktatását, amely vállalkozást azonban a fenti rendelet szerint jóvá kell hagyatni. Több mint valószínű, hogy az alkalmi importot bonyolító nagybani piaci déligyümölcs-kereskedők ilyen jóváhagyással nem rendelkeznek és a tojásra vonatkozó nyilvántartásokat sem vezetik – véli a szövetség, amely a visszásságok ügyében már kérte az FVM segítségét az előírások betartatása érdekében, a minisztérium azonban egyelőre nem reagált. A szövetség mindenesetre azt javasolja, hogy az agrártárca működjön együtt a fogyasztóvédelmi hatósággal, az ÁNTSZ-szel, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával, s kezdeményezzen közös ellenőrzési akciókat – illetve az FVM sürgős vizsgálatot – a budapesti Nagykőrösi úti nagybani piacon.
