Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Búzából a világtermelés az idén 11 százalékkal, 608,6 millió tonnára - a termény történetében a második legmagasabb szintre - emelkedhet az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) prognózisa szerint. A Reuters által ismertetett adatok alapján a termelés a fő szállítóknál, nevezetesen az Egyesült Államokban, Argentínában, Kanadában, az Európai Unió (EU) államaiban és a FÁK tizenkét országában 13 százalékkal bővülhet.
Ilyen túltermelés, mint az idén, Magyarország történetében még nem volt, és ha az ország nem lenne tagja az Európai Uniónak, nemcsak én, mások is, nagyon sokan meggyújtanák a búzát - mondta lapunknak Karsai József, a Torgyán József agrárminisztersége alatt gabonaégetéséről elhíresült battonyai gazdálkodó, aki ma szocialista országgyűlési képviselő is. Hozzáteszi: a kukoricával együtt várhatóan 16,5 millió tonnás gabonatermés sokkal nagyobb még annál is, mint amennyi a hatóanyagokkal nem takarékos mezőgazdasági nagyüzemek fénykorában általában termett. A képviselő szerint az uniós intervenció nélkül a búza ára 10 ezer, a kukoricáé pedig 10-11 ezer forint lenne tonnánként, ami nem fedezné a termelési költséget. Karsai József az idén nem éget, de azért nincs megelégedve a jelenlegi helyzettel. Szerinte ugyanis nem helyes, hogy a multinacionális cégek 20-22 ezer forintért vásárolják a gabonát, hogy aztán az intervenció keretében 26,5 ezer forintért eladják. Ezt meg kell akadályozni bármi áron, ha szembe kell menni az unióval, akkor úgy - fogalmaz.
Az intervenciós lehetőség ugyanakkor amellett, hogy segíthet a termelőkön, pillanatnyilag jóformán megbénítja a gabonapiacot, sok árutulajdonos ugyanis kivárja az intervenciós időszak kezdetét, novembert. Már csak azért is, mert az EU exporttámogatásáról - amelyet Németh Imre agrárminiszter elmondása szerint a korábbi 1 millió tonna helyett már 2 millió tonna gabonára igényelt Magyarország - még mindig nincs semmi hír. Amennyiben pedig az unió megtámogatja a termést, akkor sem lesz egyszerű eladni a szintén túltermelés nyomta külpiacokon. Addig is elég nehéz lesz megbirkózni a tárolási gondokkal, Magyarországon ugyanis nincs elegendő intervenciós raktár céljára is használható tárolási kapacitás. Ennek kapcsán az agrárminiszter már a honvédség segítségét is kérte.
A novembertől induló szállítások ráadásul fuvarozási gondokat is okozhatnak. A nyári számításokkal szemben az idén legfeljebb 600 ezer tonna gabona külföldre fuvarozását tudja vállalni a Magyar Államvasultak (MÁV) Rt., mivel a megrendelések zöme csak novemberre várható - mondja lapunknak Kovács Imre, a vasúttársaság fuvarozási üzletágának vezetője. Emlékeztet arra, hogy tavaly egyenletes eloszlásban augusztustól az év végéig összesen 700 ezer tonnát szállított el a társaság, s az előzetes becslésekben 2004-re még 800 ezer tonnás felső határ szerepelt (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 6., 11. oldal). S mivel a kereskedők és termelők valóban kivárnak az intervenciós időszak kezdetéig, az elmúlt hónapban is csupán kismértékben nőtt a megrendelésállomány. Kovács Imre szerint az idén szeptember 30-áig mindössze 190 ezer tonna gabonát szállítottak külföldre, 518 ezer tonnával kevesebbet, mint 2003 azonos időszakában. Az áru egy részét így - kapacitás híján - csak a jövő év elején vihetik.
A csúcsidőszakban várhatóan összesen kétszáz bérelt vagon üzembe állítására lesz szükség: száz bérkocsit október 15-étől, további száz bérvagont pedig október 30-ától vesz igénybe a MÁV. Bonyolítják a fuvarozási helyzetet az intervenciós szállítmányokra vonatkozó előírások. Az uniós szabályok szerint ugyanis ilyen fuvarok csak olyan berakodóállomásról indíthatók, ahol hitelesített árumérlegen le tudják mérni a szállítmányt. Ilyen berendezésből pedig összesen 62 áll csak a MÁV rendelkezésére, holott a kellő mennyiség elszállításához legalább kétszáz berakodóhelyet kellene üzemeltetni - mondja az üzletágvezető. Megjegyezve, hogy pénzügyileg még a meglévő 62 árumérleg fenntartása sem kifizetődő. A vámhatóság és a vasúttársaság a közeljövőben zárja le a probléma megoldására irányuló egyeztetést.
A gabonaforgalom egyelőre a Dunán sem indult be, jelenleg az intervenciós raktárak feltöltése zajlik, a piac november elsejére vár - tájékoztat Somlóvári László, a Mahart Szabadkikötő Rt. vezérigazgatója is. A gabonaszállítmányozási szezon - ami általában négy-öt hónapig tart - így áthúzódik 2005-re. Elviekben tehát legalább március végéig, április elejéig mennének a szállítmányok, az Európa-szerte bőségesnek bizonyult termés miatt azonban nagy a piaci bizonytalanság - teszi hozzá.
Kovács Imre felhívja a figyelmet arra, hogy a szállítási kapacitás néhány tízezer tonnával nőhet a vasúttársaság és a Mahart Szabadkikötő Rt. tervezett együttműködése nyomán, ami szerint olcsóbban és gyorsabban lehetne elszállítani az árut, ha vasúton csak a kikötőig fuvaroznák. A MÁV Rt.-vel való együttműködés csak a gabonaszállítási szezon beindulásával vezethető be, mivel a piaccal élénk forgalom mellett könnyebben fogadtatható el az új konstrukció - magyarázza Somlóvári. A vezérigazgató hozzáteszi, hogy a kereskedők 90 százaléka ma közúton szállíttatja a terményt a kikötőig, így a vasúttársaságnak a közúttal versenyképes rugalmasságot és gyorsaságot vagy fuvardíjat kellene kialakítania. A kikötői forgalom vasútra terelése a Szabadkikötőnek is előnyös lenne, mivel míg közúthálózata túltelített, vasúthálózatán még van szabad kapacitás.
