Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU tagállamaiban egyelőre a tavalyinál kevesebb tejet szállítanak a feldolgozó üzemekbe, és az árak is valamivel az egy évvel korábbi szint alatt vannak. Szakértők szerint ugyanakkor az idén stabilabb árakkal és piaci viszonyokkal kell számolni. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (korábban Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet) adatbázisában szereplő európai országok szinte mindegyikében már a nyár elején megindult a nyerstej termelői árának emelkedése, több európai országban már a tejtermékek drágulása is elkezdődött. A nyerstej termelői árának csökkenő trendje augusztusban Magyarországon is megtört, és enyhe emelkedésbe váltott az ármozgás, a tejtermékek feldolgozói értékesítési árai azonban ennél nagyobb mértékben emelkedtek. A kutatók prognózisa szerint a következő hónapokban a nyerstej jelentősebb drágulására lehet számítani: az év végére akár 64-65 forintra is nőhet a literenkénti termelői ár.
A magyar tejpiacon valóban örvendetes termelői hírekről lehet hallani – mondta lapunknak Forgács Barna, a két szarvasmarhatelepen 9 millió liter tejkvótával rendelkező debreceni Agrárgazdaság Kft. ügyvezetője. (A kft. egyik beszállítója Magyarország legnagyobb – az ország termelésének 25 százalékát koordináló – tejértékesítő szövetkezetének.) Míg Nyugat-Magyarországon már most 65–68 forintos árbevételt könyvelhetnek el literenként a termelők, addig Kelet-Magyarországon még a 60–62 forintos szinten mozognak az árak. Ezek az árak még mindig 10 forinttal a tavalyi árszint alatt vannak, amihez egy éve még támogatást is kaptak a termelők – emlékeztet Forgács. A jelenlegi árszint mélyen az önköltség alatt van, így az érintett termelők egyedül az olasz kereskedők megjelenésében reménykedhetnek – hívja fel a figyelmet a szakértő. A gazdák ugyanakkor abban bíznak, hogy az év vége felé stabilizálódik a tejpiac.
Tisztában vannak a helyzettel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban is. A tejelő szarvasmarha-állomány csökkenése továbbra is tart, már a nagyobb állománnyal rendelkező gazdaságok is a felszámolás gondolatával foglalkoznak. A kedvezőtlen felvásárlási árakon és a folyamatosan emelkedő energiaárakon felül a feldolgozók részéről jelentkező (már a négy-öt hónapot is elérő) késedelmes fizetés nehezíti a helyzetet. A le nem álló termelők magasabb hozamok elérésére törekednek, és tovább csökkentik a tehenek számát a meglévő tejkvóta kihasználása mellett. A kistermelők pedig úgy állítják be a tehénlétszámot, hogy csak a háztól értékesíthető tejmennyiséget termeljék meg, ugyanis a többlettel nem tudnak mit kezdeni. Sok kistermelő a meglévő beszállítási kvótáját közvetlen értékesítési kvótára kívánná átváltani, amit a jelenlegi szabályozás csak a következő kvóta évre enged, így a beszállítási kvóták teljesítése az újabb tejcsarnokbezárások miatt lényegében lehetetlenné válik.
