A világ rózsatermesztésének jellemzője, hogy az energiaárak növekedése miatt a nagy termelők Afrikában és Dél-Amerikában hoznak létre leányvállalatokat, ahol energiaköltségek nélkül és az otthoni munkabérek töredékéért tudnak termelni. A termelők így a szállítási költségeket is fedezik, bár törekednek arra is, hogy a nagyvirágú fajtákat inkább otthon termeljék meg, Afrikában pedig a nagyobb szálhozamú, kisvirágú fajtákat.
A világpiaci változások természetesen a magyar rózsakertészeknek is új kihívásokat jelentenek, annak ellenére, hogy pontosan nem tudni, az országban mekkora területen termesztenek rózsát és milyen a fajtaösszetétel. A termesztéstechnológia mindenesetre az utóbbi 6-8 évben nagyon sokat változott, ez is oka annak, hogy a magyar termesztők versenyképesek maradtak az importtal szemben - hívják fel a figyelmet a szakemberek. Hozzáteszik, hogy Hollandiában egy négyzetméteren átlagosan 13 ezer forint termelési értéket állítanak elő, s ezt Magyarországon is el lehet érni, más kérdés, milyen áron.
Egy korszerű üvegház 6-10 ezer luxos négyzetméterenkénti fűtéssel és egyéb berendezésekkel négyzetméterenként 200 ezer forintba kerül - mondja lapunknak Retkes József, a szigethalmi Flora Hungaria Dísznövénykereskedelmi Kft. szakmai ügyvezető igazgatója. Ilyen beruházást tíz év megtérülési idő és a jelenlegi banki hitelek mellett a magyar rózsakertészek nem tudnak vállalni. Pedig ezzel biztosíthatnák, hogy egész évben tudjanak friss rózsát eladni a piacon, ahol a téli időszakban keletkező rést mostanában jobb híján importtal tömik be, eltekintve attól a néhány kertészettől, ahol - kevésbé gazdaságosan - ilyenkor is termelnek. A megoldást Retkes József szerint a termálenergia jelentené, amelyet egyszeri nagyobb költséggel elérhetővé lehetne tenni a kertészetek fűtésére. Ezt egyelőre még nem támogatják, pedig hozzájárulhatna a széndioxid-kibocsátás kiotói egyezményben is vállalt csökkentéséhez.
Amennyiben nem oldódik meg a rózsatermesztés helyzete, továbbra is sokan választják, hogy november végén leállnak a termesztéssel, s a virágoztatást csak anyák napjára, ballagásra indítják újra. Így biztosítva rózsát a ballagási időszakra, Anna, Mária, Mindenszentek, Erzsébet és Katalin napjaiig. A Valentin-nap és a nőnap így azonban jobbára importból látható el, mivel a kieső időszakban - körülbelül hat hónapig - a vásárlók nemigen juthatnak friss hazai rózsához.
