Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország már most a régió kertészeti központja, az uniós integráció előrehaladtával pedig a szerepe még inkább növekszik majd a térségben – tájékoztatott Mártonffy Béla, a Magyar Kertészeti Tanács soros főtitkára, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy a kertészeti ágazat éves árbevétele időjárástól függően 350-400 milliárd forint körüli. Az ágazat a magyar mezőgazdaság termelési érték 20 százalékát adja, így azonos súlyú a gabonatermesztéssel, illetve a húselőállítással. A kertészet nagy előnye, hogy az Európai Unió adminisztratív eszközökkel nem korlátozza a termelést, amennyiben annak minősége és ára versenyképes a piacon.
A kertészeti ágazat árbevételének mintegy kétharmadát a zöldség-gyümölcs alágazat adja. A fennmaradó hányadból mintegy 80 milliárd forint a szőlő-bor ágazatból, 55 milliárd forint a dísznövény-alágazatból, 20 milliárd forint körüli árbevétel pedig a gyógynövénytermesztésből adódik évente. A szakemberek szerint a magyar kertészeti ágazatban – elsősorban a zöldség-gyümölcs termesztésben – már megkezdődött és várhatóan másfél-két éven belül be is fejeződik az uniós versenyben való helytálláshoz szükséges szerkezetváltás. Ennek legfontosabb eleme, hogy az ágazatban tevékenykedő termelők áttérjenek a minőségi árutermelésre, fejlesztve az intenzív szabadföldi növénytermesztést, valamint az öntözéses és a fólia alatti termelést. Utóbbi azért fontos, mert általa kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén is megóvható a termés.
Szakmai számítások szerint az intenzív termelés előtérbe állításával a jelenlegi mintegy 3 millió tonnás éves zöldség-gyümölcs termésmennyiséget rövid időn belül 600-700 ezer tonnával lehetne növelni, s ezáltal a mostani 500 millió dolláros éves exportárbevétel is növekedhetne. Mindehhez azonban Mártonffy Béla szerint a jelenleginél hatékonyabb marketingpolitikára volna szükség, erre a célra a mostani összeg tízszeresét, azaz mintegy 500 millió forintot kellene fordítani. A Magyar Kertészeti Tanács főtitkára úgy véli, így esély lenne arra, hogy az unió is hasonló nagyságrendű összeggel járuljon hozzá a magyar zöldségek, gyümölcsök piacra jutását segítő marketingbüdzséhez.
A szakértők fontosnak tartják azt is, hogy növekedjen a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) szerepe a termelésszervezésben, azaz fogjanak össze a gazdálkodók a kedvezőbb piaci esélyekért. Korábban már volt jó példa erre a dísznövényágazatban. Pár éve ugyanis megalakult és ma is sikeresen működik a „Virágpaletta” Szövetkezet, amely sok magyar dísznövénykertész áruját értékesíti szervezetten. A Magyarország EU-csatlakozása előtti két évben persze már intenzív fejlődésnek indultak a zöldség-gyümölcs ágazatban a TÉSZ-ek, amelyek az áru koncentrációja révén a termelők számára a közös értékesítés előnyeit hordozzák. A TÉSZ-ek létrejötte az üzleti szempontok mellett azért is fontos, mert ez a szervezeti forma képezi az alapját – a minőség garantálása mellett – a zöldség-gyümölcs európai uniós piacszabályozási rendszerének, s az uniós támogatásokhoz ezeken a szervezeteken keresztül juthatnak hozzá a gazdálkodók.
