Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KSH adatai szerint egy év alatt 5 százalékkal csökkent tovább a szarvasmarha-állomány, bár a fogyás üteme már lassul. A szarvasmarhák száma ez év augusztusában 728 ezer volt, 38 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, április eleje óta pedig a csökkenés 14 ezer. A 342 ezres tehénállomány egy év alatt 17 ezres, négyhavi intervallumban pedig 11 ezres csökkenés eredményeként alakult ki.
A szarvasmarha-állomány az elmúlt öt év során – az áprilisi emelkedést kivéve – folyamatosan csökkent, a fogyás üteme azonban lassult – hívja fel a figyelmet Tóth Péter, a KSH munkatársa. Emlékeztet arra, hogy a szarvasmarhák száma tíz év alatt 970 ezerről a háromnegyedére esett vissza, s csak az utolsó három év alatt 63 ezerrel fogyott. A tehenek száma szintén háromnegyede a tíz évvel ezelőtti 440 ezres állománynak. Az elmúlt egy év során mind a gazdasági szervezeteknél, mind az egyéni gazdálkodóknál tovább csökkent a tejhasznú tehenek száma, 8, illetve 5 százalékkal, ugyanakkor a húshasznúaké 10 és 23 százalékkal tovább emelkedett – teszi hozzá Tóth Péter.
Egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy az év első hat hónapjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva a marha ára stagnált, a kukoricáé 71, a búzáé 76, míg a sertésé 4 százalékkal emelkedett. A sertések száma ugyanakkor csak az ilyenkor szokásos szezonalitásnak megfelelően emelkedett. A sertésállomány 56 százalékát a gazdasági szervezetek, 44 százalékát pedig az egyéni gazdálkodók tartják.
Ahhoz, hogy a sertésállomány csupán „szezonálisan”, 2,2 százalékkal nőtt négy hónap alatt, nyilván hozzájárult, hogy az árak nem emelkedtek jelentősen. A vágósertés termelői ára ez év első felében az AKII piaci információs osztályának adatai szerint sem változott lényegesen, annak ellenére, hogy a takarmányárak a 2003. évi gyenge gabonatermés nyomán folyamatosan emelkedtek. Pedig a sertésárak növekedését még a korábban látványosan visszaeső sertésállomány is indokolta volna. Az, hogy az árakban hosszú hónapokon át nem mutatkozott sem a takarmánydrágulás, sem pedig a kínálat csökkenése, jelzi, hogy Magyarországon a sertésárakat elsősorban nem a kereslet-kínálat változásai alakították, hanem sokkal inkább a vezető EU-tagállamok árai alapján az úgynevezett árbizottság által megállapított irányadó árak.
