ä Tóth László Levente-Temesi Dániel
A második negyedévben tapasztalt rendkívüli termelői áremelkedést - 260 forintról 310 forint körülire emelkedett az élő sertés kilogrammonkénti ára - 3-4 hete kisebb, 5-10 forintos mérséklődés követte - hívják fel a figyelmet húsipari szakemberek. Emlékeztetnek arra, hogy csökkent a nyugat-európai darabolt sertéshúsok ára (több hazai vágóhíd is dolgozik importalapanyagból), illetve gyenge a hazai kereslet. A feldolgozott sertéshús belföldi ára alacsony, a készítménygyártók azonban szeptemberben a kereslet növekedésére és mintegy 10 százalékos kiskereskedelmi áremelkedésre számítanak. Az alapanyag drágulásából adódó költségek növekedését a vágóhidak eddig nem tudták érvényesíteni. Ráadásul az utóbbi hónapokban romlott Magyarország kiviteli pozíciója: a magyar exportőröket nemcsak a magyarnál olcsóbb dán sertéshús érinti hátrányosan, hanem az erős forintárfolyam is.
Az agrártárcánál ugyanakkor a vágóhidakról szerzett információk alapján arról tájékoztattak, hogy a vágósertés termelői ára az elkövetkező időszakban valószínűsíthetően szinten marad, további jelentős áremelkedéssel egyelőre nem számolnak a felvásárlók. Ezt támasztja alá, hogy az alapanyaghiánnyal küzdő térségekben lévő nagyobb vágóhidak a feldolgozókapacitásuknak megfelelő mennyiségű vágott sertést hoztak be Hollandiából, Szlovákiából és Csehországból.
A vágósertéspiacon különben az elmúlt időszakban folyamatos volt a felvásárlás, és egyre inkább keresleti piac alakult ki, miközben az árak hétről hétre növekedtek - erősítették meg a szaktárcánál is. A minisztérium adatai szerint augusztus elején a nem minősített élő sertésért, térségenként eltérően, 280-300 forintot fizettek kilogrammonként, a 120 kilogramm feletti hízót pedig élősúlyban kilogrammonként 250-280 forintért értékesítették.
A kereslet és a kínálat egyensúlyát, illetve egyes térségekben a hiánypiac kialakulását jelzi, hogy nagymértékben csökkent a különböző minőségű sertések felvásárlási ára közötti különbség.
A sertéslétszám 10 százalékkal kisebb most a tavalyinál, a kocalétszám csökkenése következtében jelentős volt a malac- és hízóállomány fogyása is - nyilatkozta lapunknak Hollósy Tibor, a Kometa 99 Kft. ügyvezető helyettese. Hozzátette, hogy az élősertés-kínálat csökkenése ellenére a hazai kereslet még mindig elmarad a várttól, így a sertéshústermelés csaknem felét exportálni kell. A magyar sertéspiacon stabilizációs tendenciák figyelhetők meg szerinte is: az élő sertés hazai ára már megközelítette az EU-s átlagárat.
