Temesi Dániel

Medgyessy nem szólt bele az M6-os tenderének eredményébe

Az M6-os autópálya koncessziós pályázatán részt vett három konzorcium közül a győztes M6 Duna konzorcium nyújtotta be az adófizetők számára legolcsóbb és a legkevésbé kockázatos ajánlatot – jelentette ki Csillag István gazdasági miniszter. Korábban napvilágot láttak ugyanis olyan feltételezések, amelyek – egy szakértői jelentésre hivatkozva – azt állították: a győztes konzorcium ajánlata mindent számba véve elmaradt a második legjobb ajánlat mögött. A tárca szerint viszont az összetett értékelési rendszer minden szempontja alapján az M6 Duna konzorcium nyújtotta be a legkedvezőbb pályázatot. A GKM szerint a DA- vagy az ETSOAE-ajánlat elfogadása esetén a rendezetlen kérdések és egyértelmű véleményezés hiánya nyitva hagyta volna annak a lehetőségét, hogy az állami kötelezettségvállalás mértéke a szerződés véglegesítéséig nő. Mivel a projekt finanszírozásának nagy része bankoktól származik, és a projekt véglegesítésének leginkább elhúzódó része a hitelszerződések megkötése és a hitelek biztosítékát jelentő projektszerződések bankok általi elfogadása, az értékelőbizottság a projekt finanszírozhatósága és gyors megvalósulása érdekében figyelembe vette a pályázók banki hátterét is. Ennek alapján szintén az M6 Duna konzorciumot találta legfelkészültebbnek. Az M6 Duna ellen szól ugyanakkor, hogy az építés megkezdéséhez szükséges munkagépeket külföldről kell mobilizálnia – az ebből adódó esetleges időveszteséget azonban az értékelőbizottság szerint ellensúlyozza a többi pályázó időhátránya, amely a szerződéssel kapcsolatos nyitott kérdések és a banki finanszírozás megszervezése miatt áll fenn. Összegezve a szakértői bizottság 7:3 arányban az M6 Duna konzorciumot javasolta a tender győztesének. Csillag cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint Medgyessy Péter miniszterelnök az eredmény kihirdetésének elhalasztását, vagy a döntés felülvizsgálatát kérte volna. Véleménye szerint a koncessziós szerződés véglegesítése egy héten belül, aláírása pedig – a parlamenti jóváhagyástól függően – szeptember 30-ig várható.

M6-os autópálya: Medgyessy nem szólt bele

Csillag István cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint Medgyessy Péter miniszterelnök az M6-os tender eredményhirdetésének elhalasztását, vagy a döntés felülvizsgálatát kérte volna.

Akár harminc engedély szükséges a sztrádaépítéshez

Az építési engedélyen kívül a kivitelezőnek számos egyedi engedélyt kell beszerezni, amely olykor fél évnél is több időbe telhet.

Ambiciózus tervek a monostori erőd hasznosítására

Az idén akár 85 ezer látogatható is felkeresheti az 1948–49-es szabadságharc leverését követően épült, napjainkban kulturális eseményeknek helyet adó monostori erődöt.

A takarmánykiegészítők piacán vizsgálódik a versenyhivatal

ä Temesi Dániel Lapunk értesülése szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég vizsgálatot indított négy vállalat ellen, azzal a gyanúval, hogy kartellre törekedtek a monokálcium-foszfát (MCP) piacán. A vizsgálatban a Kemira GrowHow Kft. és a Tessenderlo Chemie Hungaria Kft., illetve külföldi anyavállalataik, a finn Kemira GrowHow OY és a belga Tessenderlo Chemie NV érintettek. Piaci információk szerint a Kemira GrowHow és a Tessenderlo együttes részesedése eléri a 70 százalékot az éves szinten mintegy 3-3,3 milliárd forintos piacon. Kaj Frimannak, a Kemira GrowHow OY pénzügyi vezetőjének a közlése szerint a vállalat összes eladásának alig 1 százalékát bonyolítja Magyarországon. A csoport termelésének mintegy 40 százalékát a mezőgazdasági vegyi termékek teszik ki, emellett érdekelt festékek, papírgyártási és víztisztító vegyszerek készítésében is. Tavalyi összes bevétele Friman szerint 2,7 milliárd euróra tehető. Magyarországon főként a mezőgazdasági adalék anyagok és vegyszerek piacán van jelen. A versenyhivatali vizsgálat korai stádiumára tekintettel mást egyelőre nem kívántak nyilatkozni. Utassy István, a Tessenderlo Chemie Hungaria Kft. képviselet-vezetője amellett, hogy megerősítette a versenyhivatali eljárásról szóló hírt, csak annyit közölt, hogy a vizsgálat során együttműködnek a hatósággal. A folyamatban lévő eljárásra tekintettel a GVH-nál sem kívántak egyelőre bővebb információval szolgálni. Az MCP-t az ipari takarmánykészítésben alkalmazzák, mert a takarmányokban természetes formában megtalálható foszfor nem elég - tudtuk meg Németh Balázstól, a Környe-Táp Kft. ügyvezetőjétől. (Minden állati táp ásványi foszforadalékra szorul, erre a célra általában MCP-t alkalmaznak, néhány nyugat-európai országban azonban bikálcium-foszfátot.) Németh Balázs szerint tavaly Magyarországon mintegy 47 ezer tonna MCP-t adtak el, kilogrammonkénti ára 65 és 72 forint között változott. Idén az értékesített mennyiség az állatállomány - különösen a sertésállomány - fogyása miatt 42-45 ezer tonnára csökkenhet. A visszaesés miatt előreláthatólag a takarmánykeverők kibocsátásában is megmutatkozik majd.

Negyedével csökkenhet a magyar pamutipari termelés

Komoly gondot okoz egyes magyarországi fonodáknak a sebesen csökkenő gyapotár, mivel termékáraikat már az olcsóbb alapanyaghoz kell igazítani, míg a beszerzési szerződésekben még a magasabb átvételi árak szerepelnek.

Az év végi borivászatok lendítik fel a parafapiacot

A parafaburkolók iránti igény egyelőre mérsékelt Magyarországon, a bő szőlőtermés hatására azonban nőhet a dugók iránti kereslet.

Eddig hetvenhárman nyertek a vállalkozóképzési pályázaton

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban (HEFOP) az első negyedévben 18 pályázatot hirdetett meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), ebből hat lebonyolításában vesz részt a kizárólagos állami tulajdonban lévő, képzési és foglalkoztatási célú PHARE-programokkal foglalkozó Európai Szociális Alap (ESzA) Kht. is. A meghirdetett pályázatok közül tizenháromnak augusztus közepéig lejárt a beadási határideje, a beérkezett pályázatok száma meghaladja a 750-et, az összes támogatási igény pedig a 104 milliárd forintot. A meghirdetett pályázatok közül elsőként a vállalkozóképzések indulhatnak. A vállalkozói készségek fejlesztésének elősegítésére elkülönített támogatási összeg 5,2 milliárd forint, amelyből 3,9 milliárd az ESzA társfinanszírozása, a fennmaradó 1,3 milliárd forint pedig kormányzati forrás. Az FMM az idén februárban írta ki az első pályázatot ebben a témában, májusi beadási határidővel. A pályázat célja, hogy a vállalkozások versenyképessége növekedjen, illetve a munkavállalók munkaerő-piaci pozíciója javuljon a képzések révén. A képzési programban egy- és tizennyolcmillió forint közötti vissza nem térítendő támogatást lehetett igényelni. A beadási határidőig 104 pályázat érkezett, összesen 946 millió forint támogatási igénnyel. Ebből száz pályázat felelt meg a formai feltételeknek, a szakmai értékelés alapján pedig 73 pályázat nyert – mondta Rózsa Judit, a HEFOP igazgató hatóságának főigazgatója. A pályázatok több mint fele a szakmai képzést, valamint vezetői és kommunikációs tréningek szervezését célozta meg. A nyertes pályázatok támogatási kerete 586 millió forint, míg a projektek összértéke 896 millió – az önerő 10 és 65 százalék között mozog. Az év elején meghirdetett pályázatok közül ötnek még nem járt le a határideje, ezekre még augusztus, szeptember, illetve november hónapig lehet pályázatokat benyújtani. Emellett az FMM még az idén újra meghirdeti azokat a pályázatokat, amelyeknek a 2004 és 2006 között rendelkezésre álló keretéből további támogatásokat lehet kifizetni – a vállalkozói készségek fejlesztését célzó pályázatot leghamarabb szeptemberben.

Magyarországon egyre kevésbé üzlet a rizstermelés

Bár az éghajlati adottságok nem kedvezőek, a magyar rizs jó minőségű. A hazai termelők mégsem gondolhatnak exportra, sőt inkább a jövőjükön érdemes elgondolkodniuk.