Olcsó az alma Magyarországon

Ebben az idényben 650–700 ezer tonna almát szüretelnek Magyarországon a tavalyi 530 ezer tonna után – mondta lapunknak Kovács Lajos, az Alma Terméktanács (AT) információs vezetője. Hozzátette, hogy a többlettermelés 100–150 ezer tonnás túlkínálatot okoz, emiatt az árak az ipari alma esetében 8–10 forint körül alakulnak kilogrammonként, szemben a múlt évi 18–22 forinttal. A sűrítmény alapanyag ára meghatározza az étkezési alma árát is: az kilogrammonként 25–35 forint körüli, míg tavaly 35–50 forint volt. A mennyiségi többlet ugyanakkor nem ellensúlyozza az árak csökkenését a termelők számára, ráadásul jelenleg nincs is semmilyen támogatás az almára. A valamikor legendás orosz exportban pedig az almatermelők már nem bíznak, voltak ilyen ígéretek tavaly is, de végül több ezer tonna helyett mindössze 240–250 tonna magyar alma került ki az orosz piacra az alacsony árajánlatok miatt – emlékeztetett Kovács Lajos.
Az orosz exportlehetőségekkel kapcsolatban Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára felhívta a figyelmet: előfordult, hogy a magyar termelők aláírt szerződéseket nem teljesítettek. Szanyi különben az AT-vel és szabolcsi termelő és értékesítő szervezetek vezetőivel való egyeztetés után arról is beszélt, hogy az almatermelők kaphatnak támogatást ültetvényeik és infrastruktúrájuk fejlesztésére, és arra is, hogy esetleges kudarc esetén más tevékenységbe kezdjenek. Az ágazatban az elmúlt években kapott támogatások ellenére még mindig magas a léalma aránya. Az eukomform támogatásokról így kész egyeztetni a szaktárca.
Kovács Lajos elmondta, hogy két ilyen támogatási javaslatot is jeleztek. Az egyik a régi ültetvények megszüntetéséhez kellene, s hektáronként 1,5 millió forinttal számolva – ekkora nagyságrendű támogatásra az almatermelők számára az unióban már volt példa – mintegy 30 milliárd forint lenne 20-22 ezer egyik évben termő, a másikban nem termő ültetvény kivágása alapján. Ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi 39-40 ezer hektár almás körülbelül fele eltűnne, nem lenne túltermelés és eltűnnének az eladhatatlan – Jonatán, Starking, régi Golden – fajták a piacról. Amennyiben egyszerre nem is lenne ennyi forrás, a váltáshoz legalább hozzá kellene kezdeni – érvelt a szakember –, uniós és hazai forrásból egyaránt.
A másik támogatáshoz legfeljebb 600 millió forint forrás kellene, de ez gyakorlatilag nem fogyna el, a reális felhasználás az elmúlt évek tapasztalatai alapján 450 millió forint lenne. Ezzel az étkezési alma tárolását támogatnák kilogrammonként, összesen mintegy 50 ezer tonna volumenre vetítve. Jövő év májusig kilogrammonként maximum 14 forintról van szó, a raktárakból azonban közben is értékesítenek.
Bodnár József, az AT soros elnöke szerint ugyanakkor nem is a tavalyinál jóval több termés okozza a legnagyobb gondot, hanem az, hogy egyes feldolgozóüzemek a sűrítmény értékesítése során elszenvedett veszteségek miatt az idén nem tudnak felvásárolni. Ezek aránya Kovács Lajos szerint a feldolgozói kapacitása arányában 30 százalék. A terméktanács megoldási javaslatai között ezért szerepel az is, hogy ezek az üzemek juthassanak kedvezményes hitelekhez.
A szabolcsi térségben a legnagyobb feldolgozó, a Wink Kft. az idén körülbelül 200 ezer tonna almára kötött szerződést, ami a múlt évhez képest 50 ezer tonnás növekedést jelent – nyilatkozta lapunknak Szigeti Zoltán ügyvezető. A termelőknek indulásként 10 forint plusz áfa kilogrammonkénti árat fizetnek. Az árcsökkenés oka az ügyvezető szerint a tavalyihoz képest 30–40 százalékkal nagyobb termés mellett az, hogy az almasűrítmény világpiaci ára október óta folyamatos csökken. Ez az egymást követő évek bőséges termésének és a világpiacon egyre inkább megjelenő, olcsó kínai sűrítménynek tulajdonítható. Az exportáló feldolgozókat hátrányosan érinti az egyre erősödő forint is – tette hozzá.
A mátészalkai ESZAT Kft. a múlt évhez hasonlóan az idén is mintegy 50 ezer tonna almára kötött felvásárlási szerződést. Filep László ügyvezető elmondása szerint a kilogrammonkénti felvásárlási ár 10 forint körül van. A cégnek jelentős készletei maradtak még az előző évről, ami az almasűrítmény világpiaci árának csökkenésével magyarázható: a tavalyi készleteket pillanatnyilag csak veszteségesen tudnák értékesíteni.
Az Eko Konzervipari Kft. tavaly 24 ezer tonna almát vásárolt, a termelőknek akkor kilogrammonként 17 forintot fizettek – közölte lapunkkal Tarsoly György gazdasági igazgató. Az idei felvásárlási árakról egyelőre nem tudtak nyilatkozni. A Brix Trade Kft. az almaszüretet csak augusztus végére várja, a felvásárlási szerződéseket is akkor kötik meg a termelőkkel. Tavaly 19 forintos kilogrammonkénti felvásárlási árral mintegy kétezer tonna almát dolgoztak fel, hasonló mennyiségre van kilátás az idén is.