Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Úgy tűnik, mostanában valakiknek nagyon érdekükben állhat, hogy lenyomják a gabona árát. Ha pedig valóban így van, senki ne csodálkozzék majd azon, ha egy idő múlva e két termény megdrágul. A kérdés persze – mint ilyenkor általában – megint csak az időpont. A takarmánykukorica novemberi jegyzése tegnap 100 forinttal, 23 600 forintra csökkent tovább, a búza pedig szeptemberre – akárcsak kedden – 310 forinttal lett olcsóbb, 23 000 forint.
A piacról származó információk szerint erősítették tevékenységüket a spekulánsok, mivel közeledik az aratás vége. Jelenlétük az árutőzsdén is érezhető, de inkább a fizikai piacon mozgolódnak, indokolatlanul lenyomva tartva az árakat.
Azzal az agrártárcánál is tisztában vannak, hogy a felvásárlási árakban lényegi változás nem történt. Az étkezésibúza-árak az elmúlt időszakban is minőségtől függően tonnánként 21 000–23 500 forint között mozogtak, a takarmánybúza ára 18 000 forint. Mostanában ugyanakkor lapunk más forrásból származó értesülései szerint vannak felvásárlói törekvések 20 000 forintos árak elérésére is.
Eközben a piacot még mindig bizonytalanságban tartja az exporttámogatás kérdése. Egyesek szerint már készpénznek lehet venni az Európai Unió exporttámogatását 1 millió tonnányi magyar gabona harmadik országokba irányuló exportjára, legalábbis Magyarország ez iránti kérését az uniós illetékesek kedvezően fogadták. Ennek kapcsán azonban mások még kivárnak, nem csak azért, mert a támogatás pályázatos formájú, hanem azért is, mert az uniós szubvencióról csak az EU végleges termésbecslése ismeretében várható döntés. Ezt pedig Benedek Fülöp, az agrártárca politikai államtitkára az Aratási Koordinációs Bizottság megalakulását követően, július elején már július végére várta, döntés azonban Brüsszelben máig sem született.
Az előrejelzések szerint mindenesetre Franciaországban idén 35 millió tonna gabonát takarítanak be, a durumbúzatermés pedig – a nagyobb hozamok következtében – 1,87 millió tonna lehet, 31 százalékkal nagyobb, mint tavaly. Németországban az őszi árpa betakarításával már csaknem végeztek, s javában aratják a búzát, amelyből jó minőségű és bőséges termést várnak. Nagy-Britanniában éppen a napokban kezdődik a búzaaratás, szerződést azonban csak kevesen akarnak kötni a búzára, mert az előző hetekben meglehetősen csapadékos volt az időjárás. Az angliai malmok egy része ezért úgy véli, hogy a gyenge minőség miatt importra lesz szükség, az utóbbi időszakban ugyanis csak az derült ki, hogy a szigetországban mennyiségi hiánytól nem kell tartani. Olaszországban rekordtermést takarítottak be keménybúzából, amelynek minősége azonban átlagos vagy az alatti. Lényegében levágták már a lágybúzát is, ebből a termés 3,1–3,2 millió tonna lehet, szemben a tavalyi 2,8 millió tonnával. Spanyolországban is hamarosan befejezik az aratást, búzából 4,3 millió tonnás termést várnak, eltérő minőségben.
Magyarországon hozzávetőleg 14 millió tonna gabona betakarítása várható. Ebből a korábban várt 5,3 millió tonnánál mindenképpen több lesz az őszi búza, s kukoricából is – hektáronkénti 6,5 tonnás termésátlaggal számolva – 8 millió tonnát várnak már a korábbi 6,5 millió tonnás termésbecslés helyett. Eddig az őszi árpa, az őszi káposztarepce és a magborsó betakarításával végeztek. Lényegében befejezték már a búza aratását is, az agrártárca legutolsó összesítése még a terület 88 százalékos betakarítottsága alapján készült. Eszerint több mint 1 millió hektárról összesen 5,3 millió tonna búzát vágtak le, 5,2 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett. Az esőzések előtt betakarított búzák esetében a sikértartalom 23–43 százalék, az esésszám 250–320 körüli, a fehérjetartalom pedig 13–16 százalék. A rozs, a tritikálé, a tavaszi árpa és a zab aratása is befejeződik a közeljövőben, a hozamok az előzetes termelői várakozásokat ezen növények esetében is jelentősen meghaladják.
