Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kedvező terméseredmények hatásaként tovább csökkenhetnek a takarmányárak: az év második felében olcsóbbak lehetnek 2003 hasonló időszakához mérten. Így ha a vágósertés–takarmány árarány a jövőben is kedvezően alakul, az állomány növekedése – a hizlalás időtartama alapján – a jövő év végére várható – véli legfrissebb sertésállomány-prognózisában az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII). Az előrejelzés szerint ez év végén, 2005 elején a korábbi évekhez képest lényegesen alacsonyabb, 4,4–4,6 millió körüli állományra lehet számítani, ami 2005 végén már elérheti az előző évekre jellemző 5 milliót.
Nagyon optimista ez a szám – mondja lapunknak Király László, a Zala-Cereália Kft. takarmányágazatának vezetője. Az olcsóbb takarmány önmagában nem elég az sertésállomány nagymértékű növeléséhez, mivel az utóbbi időben sok telepen felhagytak a tartással. A tevékenység újraindítása jelentős költségekkel járna – érvel a szakember. Hozzáteszi: a takarmányárakat augusztus 1-jével általában 5–10 százalékkal csökkentették a gyártók, és ezzel lényegében bejött a szakértő tavaszi prognózisa (NAPI Gazdaság, 2004. május 26., 15. oldal). Véleménye szerint a kukoricatermés függvényében további 5–10 százalékos csökkenés is elképzelhető, így a takarmányárak már alacsonyabbak lennének a tavaly őszi szintnél.
Tóth Péter, a KSH munkatára emlékeztet arra, hogy az elmúlt 15 héten a sertés ára egyenletesen – négy hónap alatt mintegy 25–30 százalékkal – emelkedett. Ez ösztökélheti az elmúlt években elkeseredetté vált termelőket arra, hogy újra foglalkozzanak a tenyésztéssel, illetve bővítsék az állományukat. A javuló takarmány–sertés árarány pedig megalapozhatja, hogy az állomány nagysága ismét az 5 millió felé közelítsen.
Ez év augusztus elejére mindenesetre 4,3 milliós körüli sertésállományt prognosztizált az AKII, ez 1 százalékkal haladja meg a négy hónappal korábbit, az előző évitől azonban 15 százalékkal elmarad, az anyakocák száma 308 ezer lesz. A malacok száma a tavaszihoz képest csaknem 9, az előző évihez viszonyítva pedig 17 százalékkal csökkent, áprilisra ugyanis a vemhes kocák száma 7 százalékkal mérséklődött 2003 decemberéhez viszonyítva. A hízóállomány jelenlegi alakulását elsősorban az előző számlálási időszak süldőlétszáma határozza meg, az pedig áprilisban rendkívül alacsony volt. A tavaszi malacok száma 2004-ben volt a legalacsonyabb az elmúlt 7 év viszonylatában, emiatt a süldőállomány 6 százalékkal csökkent augusztusra, az előző évitől 10 százalékkal maradva el. Összességében az AKII prognózisa nagyon is reálisnak tűnik – mondja a KSH munkatársa.
A szakértő továbbá emlékeztet, hogy az ez évi áprilisi állomány mélypont volt 1946 óta. Az elmúlt öt év adatait alapul véve áprilisról augusztusra 5–8 százalékkal csökkent a malacok száma, így az AKII 8,5 százaléka elfogadhatónak tűnik. Süldőnél az előre jelzett 6,3 százalékos csökkenés is megfelel az elmúlt évek átlagának, hízónál 18–28 százalék volt az elmúlt 5 évben a bővülés. A kocánál is elfogadható az előre jelzett minimális csökkenés, de 1-2 százalék plusz–mínusz is előfordulhat.
Az állomány idei erőteljes csökkenését az előző években folyamatosan romló vágósertés–takarmány árarány alapján már jó előre látni lehetett. A sertéstartás jövedelmezőségét ugyanis jelentősen rontották az emelkedő takarmányárak és a csökkenő vagy stagnáló sertésárak. Változást csak az árak előző két hónapban történt emelkedése, valamint a takarmányárak mérséklődése hozott, aminek hatására már érdemes anyakocát a tenyésztésbe állítani. A sertésárak jelenlegi emelkedése ugyanakkor részben szezonális hatásokból, részben a kínálat csökkenéséből adódik – hívják fel a figyelmet a kutatók.
