Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hódmezővásárhely önkormányzata a közelmúltban döntött arról, hogy területét GM-mentessé nyilvánítja. A hódmezővásárhelyi döntés kapcsán érdemes tisztázni, mikor van joga adott szintű helyi, megyei vagy regionális önkormányzatnak arról döntést hozni, hogy a hatásköre alá tartózó terület géntechnológiai nemesítéstől mentes övezet legyen.
Az Európai Bizottságtól származó információk szerint az Európai Unióban – így természetesen Magyarországon is – hatályban levő szabályozás szerint egy adott önkormányzat akkor nyilváníthatja ki a GM-mentességet, ha adott területen az összes termelő önként kinyilvánítja abbéli szándékát, hogy nem termel génmódosított növényeket. Ezután az önkormányzat ezt egy jelentésben köteles az Európai Bizottságnak beterjeszteni, amely az ügyet megvizsgálja s eldönti, hogy a döntés jogszerű volt-e – tájékoztatnak a bizottságnál.
Czepó Mihály, a géntechnológiában érdekelt Monsanto Kereskedelmi Kft. engedélyezési vezetője szerint lehetnek olyan – például környezetvédelmi és humán egészségügyi – indokok, amelyek miatt az Európai Bizottság jóváhagy egy ilyen kérést. Eddig azonban ilyen döntés nem volt – hívja fel a figyelmet. Rámutat, hogy Európában egyelőre nincs szó a GM-növények termesztéséről, 2-3 év múlva azonban számolni kell a kereskedelem néhány termékre vonatkozó közelmúltbeli engedélyezése után a termesztési lehetőséggel is. Takarmányban például ugyanakkor Magyarországon már most is megjelenhetnek a GM-növények.
A hódmezővásárhelyi fejleményekben közrejátszott a helyi gazdálkodók mellett a biogazdálkodók félelme is a GM-növényektől, illetve attól, hogy egy GM-termőterülettel határos hagyományos vagy bioterületet könnyen „megszennyezhetnek” GM-növények. Pedig az EU előírásai szerint a hagyományos és a géntechnológiával nemesített növénytáblák között kötelező úgynevezett „ütköző zónát” létrehozni. Ez olyan növénysávot jelent, amely megakadályozza a nem kívánt mértékű (azaz az engedélyezett 0,9 százalékot meghaladó) keveredést a GM- és a hagyományos ültetvények között. Egy spanyolországi szakmai fórumon ráadásul úgy vélték, hogy a hagyományos kukorica és a GM-kukorica táblái között a korábbinál jóval vékonyabb, mindössze négy–hat kukoricasorból álló „ütköző zóna” is elegendő a nem kívánt keveredés kiszűréséhez. Ezt a négy–hat sort a betakarítás után hozzá lehet keverni a GM-terméshez – érvel Czepó Mihály, aki egyetért azzal, hogy ilyen szélesség elegendő a „védelemhez”, a kukorica pollenje ugyanis nehéz, a szél nem szokta elvinni, legfeljebb néhány méterre. Mivel azonban a termesztési szabályokon az EU-ban már dolgoznak – a munka Spanyolországban a legelőrehaladottabb –, Czepó szerint Magyarországon is foglalkozni kellene a kérdéssel, s a szabályokat az agártárcának és a zöldtárcának együtt kellene kidolgoznia.
