Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió marhahústermelése 6 százalékkal növekszik a bővítéssel a prognózisok szerint. Ezzel az EU a világ marhahústermelésének már 16 százalékát adja a világ második legnagyobb termelőjeként az Egyesült Államok mögött, és a harmadik Brazília előtt. A marhahús esetében az EU-ban komoly a szerepe a dél-amerikai importnak, Oroszország importszabályozása azonban nagy hatást gyakorolhat a piacra, mivel az EU-ból jelentős mennyiségek kerülhetnek Oroszországba - tájékoztatnak az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) piaci információs osztályán. Hozzáteszik, hogy a csatlakozó országok közül Oroszországba hagyományosan Lengyelország szállított sok marhahúst, s a marhaárak Lengyelországban jóval az uniós szint alatt vannak. Bár a marhaágazat az EU 15 régi tagországában jobban támogatott, mint az újaknál, utóbbiak a termelés bővítésével javíthatják eredményeiket.
Az EU-ban a tejhasznú tehénlétszám visszaesésével párhuzamosan hosszú távon csökken a marha- és borjúhús előállítása - hívja fel a figyelmet már Popp József, az AKII kutatási igazgatója. Hozzáteszi, hogy az EU-15 termelése idén a húsz évvel korábbi szintre, 7,3 millió tonnára esik vissza, bár akkor a közösség még csak 10 tagországból állt. Az EU 1995-ben még 8 millió tonna marhahúst állított elő, azóta a termelés folyamatosan csökkent, az unió tavaly az erős euró és az élénk belföldi kereslet következtében már nettó importőrévé vált. Ráadásul a termeléstől független támogatások bevezetésével az EU régi 15 tagországában tovább csökken a termelés és nő a harmadik országokból és az új tagországokból származó import.
Mivel az új tagoknál nem várható a marhahúsfogyasztás komoly növekedése, az EU 25 országában a marhahús-előállítás a következő években viszonylag stabil marad és 2010-ig a termelés évi 8-8,3 millió tonna körül alakulhat. A termelés pedig ténylegesen továbbra is meghaladhatja a fogyasztást, ha az új tagországokban a növekvő közvetlen támogatás hatására nő a marhahús előállítása. Ebben az esetben az EU átmenetileg akár nettó exportőri pozícióba is kerülhet, de a különböző előrejelzések általában tartós nettó importőri pozíciót valószínűsítenek.
Az új tagországok közül Lengyelország mellett Magyarország is jelentősebb nettó exportőr országnak számít marhahúsból: a magyarországi export tavaly 25-30 ezer tonna körüli volt húskészítménnyel együtt, míg az import 6-7 ezer tonnát tett ki. Popp szerint az emelkedő árak és támogatások következtében a marhahús-előállítás növekedését lehet prognosztizálni: a termelés a jelenlegi 55-60 ezer tonnáról átmenetileg - az egységes farmtámogatás bevezetéséig - emelkedhet a viszonylag magas anyatehénkvótának és közvetlen támogatásnak köszönhetően. (Az EU-hoz májusban csatlakozott 10 új tagország kvótája 730 ezer egyed, ennek 16 százalékát kapta Magyarország, míg 45 százalékát Lengyelország.) Az egységes farmtámogatás bevezetése után pedig a termelés alakulása attól függ, hogy a gazdálkodók élnek-e az állattartáshoz köthető prémium alkalmazásának lehetőségével.
Magyarországon a szarvasmarha-állomány az utóbbi 15 évben jelentősen csökkent. A szarvasmarhát tartó gazdasági szervezetek több mint 40 százaléka 500-nál több egyedet tart, az egyéni gazdálkodók esetében 1-2, illetve 3-9 szarvasmarha tartása a jellemző. A több, mint 700 ezer szarvasmarha legalább kétharmada gazdasági szervezeteknél található, hasonló arányt mutat a 340 ezres tehénállomány is. A tehénállományból 253 ezer a tejhasznú, 40 ezer a húshasznú és 45 ezer a kettős hasznú állat. Az egyirányú húshasznosítás is elsődlegesen a magyartarka-állományra épült, ezért meghatározó fajta a magyar tarka és annak keresztezései. A mintegy 40 ezer húshasznú tehén zöme társas vállalkozásoknál, a kettős hasznosítású egyedek elsősorban egyéni gazdálkodóknál találhatók.
