Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár tegnap stagnált, a hét első két napján így is 500 forinttal, 26 300 forintra csökkent a búza augusztusi jegyzése a legközelebbi határidő múlt heti, 200 forintos emelkedése után. A két legközelebbi határidő jegyzései két hete még a 28 000 forint körüli szinten időztek, a látványos csökkenés a 32 000 forint körüli szintről február végén kezdődött. A folytatódó árszintsüllyedés fő oka az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) piaci osztályának szakértői szerint az, hogy jó termésre van kilátás.
Amennyiben a kedvező, csapadékos időjárás megmarad, országosan valamivel több mint 1,1 millió hektárról összesen 4,5 millió tonna vagy még nagyobb búzatermést vár például Guba Mihály, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) gabonaválasztmányának elnöke. Tőle függetlenül ugyanennyit prognosztizál Vancsura József, a napokban – az Országos Gabona Terméktanács termelői tagjainak kezdeményezésére – megalakult új gabonalobbi-szervezet, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke. A szövetség célja, hogy a gabona-termékpályán belül biztosítsa a termelői érdekek egységes megjelenítését és európai uniós szinten befolyásolja az gabona termesztésére és piacszabályozására vonatkozó döntéseket. Vancsura – aki a Felsőbácskai Agrár Rt. elnöke is – nem tart a csapadéktól, mondván: az utóbbi évek aszálya után nincs annyi, amennyi elegendő lenne belőle, a nedvesség miatt ugyanakkor megnőtt a növényvédelmi védekezés jelentősége.
A prognózisokat ugyanis még ronthatják a csapadékos időjárás következtében – megfelelő védekezés híján – fellépő növénybetegségek. A gabonatáblák szegélyeire például már elkezdtek megtelepedni a vetésfehérítő bogarak – rakják a tojásokat –, a fejlettebb állományokban pedig több helyen is megjelentek már a lisztharmat-fertőzés első tünetei – hívják fel a figyelmet például a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM).
A szaktárca adatai szerint az idei szezonban az őszi kalászos gabonák – őszi búza, őszi árpa, rozs, tritikálé – vetésterülete 1 552 213 hektár. A tárca szakértői emlékeztetnek arra, hogy a mérsékelt felmelegedés, a műtrágyázás, valamint a számottevő mennyiségű csapadék hatására az őszi kalászosok intenzív fejlődésnek indultak, s az állományok meghatározó többsége kedvező összképet mutat, a növények „szárba indultak”. A fejtrágyázás több mint 1,43 millió hektáron befejeződött már, a csapadékos időjárás miatt azonban a gabonatáblák egy része gyomosodásnak indult, s a szükséges gyomirtásokat a felázott talajon nem vagy csak igen vontatottan lehetett elvégezni. A hónap elejéig csupán a vetésterület mintegy 60 százalékán sikerült elvégezni a gyomirtást.
Ez azt jelenti, hogy a szokásosnál 20 százalékkal kevesebb területen végezték el ezt a munkát – mondja lapunknak Eke István, az FVM növény- és talajvédelmi főosztályának vezetője. A szakember szerint kell és lehet is permetezni a gabonát, a termelőknek ugyanis később – ha a technológiai utasítást betartják – nem okoz majd gondot a szermaradvány lecsökkent értékének betartása, még a gabonafungicidekben elterjedt, a termelők egy része körében esetleg félreértésekre okot adó carbendazim hatóanyag esetében sem (NAPI Gazdaság, 2004. május 10., 11. oldal). A jelentős csapadék miatt nagy a gombafertőzés veszélye, s amennyiben az időjárás nem változik, rozsdajárvány is jelentkezhet, ami ellen szintén tanácsos védekezni – tette hozzá a főosztályvezető.
