Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem kell tartani a növekvő zöldségimporttól - mondja lapunknak Fodor Zoltán, a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kommunikációs vezetője. A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a behozatal növekedése egyes időszakokban természetes, miként az is, hogy máskor a magyar termelők használhatják ki - persze csak megfelelő összefogással - a szabadabb piacot. A termelői együttműködés lényege - az EU-ban például a spanyol és a holland zöldségtermelők között van ilyen -, hogy mindig az adott szezonban legkedvezőbb termelési lehetőségekkel rendelkezők áruit terítik a piacon. Télen például a spanyol termékeket, áprilistól azonban Magyarország versenyképes lehet a kínai kellel, májustól pedig a paprikával, paradicsommal. Utóbbi esetében a csatlakozással megszűnt a magas uniós védőár, lényegében az egész EU-ba szabadon szállíthatnak a magyar termelők. A termelői összefogás jegyében jelenleg kilencven zöldség- és gyümölcstermelői értékesítő szervezet (tész) működik az országban, közülül nyolc már véglegesen is elismert. Az EU támogatja a termelői összefogásokat, a tész-ek ,,másodrendű” szerveződését is, amikor egy ernyőszervezet már több tész-t fog össze. Lehetnek ezek több országból is, akár spanyolok, hollandok és magyarok együtt, a termelői összefogás ugyanis átnyúlhat a határokon. Egy ilyen szervezettel - amely egész évben képes megfelelő minőségű árut szállítani - már szívesebben szerződnek a kereskedőláncok, mint a néhány terméket csak a szezonban szállítani képes kisebbekkel - hívja fel a figyelmet Fodor Zoltán.
A hazai szántóföldi zöldségtermesztést a közelmúltban alapvetően meghatározta a sokéves átlagot jelentősen meghaladó csapadék, amely az elvetett, illetve kiültetett kultúráknak kedvezett, a magágykészítést és vetést azonban hátráltatta. Befejeződött a vöröshagyma, a fűszerpaprika és a zöldborsó vetése, s kiültették a korai káposztákat, a torma dugványozását az esőzések késleltetik. A kelés különben egyenletes, a vetések szépen sorolnak. A csemegekukorica vetésterületének már több mint harmadán került földbe a vetőmag. A póréhagyma betakarítása jó exportlehetőségek mellett folyik. Elkezdték szedni a spárgát, ám az export lassan indul, a kínaikel-kivitel azonban folyamatos. A fűtetlen fóliákból kikerülő saláta, retek után megkezdődött a melegigényes paprika, paradicsom kiültetése is.
Az agrártárca szakértői szerint a fűtött fóliákból a paprikát, paradicsomot, uborkát folyamatosan értékesítik a termelők, a piaci ellátás megfelelő, az árak az előző évinél 10-20 százalékkal magasabbak. A reprezentatív nagybani piacon mindenesetre az elmúlt időszakban egyre bővült a primőr zöldségek köre, az árak azonban változatosak (NAPI Gazdaság, 2004. március 29., 11. oldal). A bővülő felhozatal következtében egyre olcsóbb például a kígyóuborka: kilogrammonkénti 120-130 forintos ára megegyezik ugyan a néhány héttel korábbival, ám áprilisban még 280-430 forint is volt - derül ki az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) piaci információs osztályának adataiból. A paradicsom az év korábbi időszakához képest olcsóbb lett a 18-19. héten, az előző néhány héthez képest azonban nem változott a kilogrammonkénti 380 forintos ár. Széles körben vannak már jelen a piacon az idei termelésű zöldségfélék is: a csomós kiszerelésű új sárgarépa 130-180, a szintén csomóban kínált új petrezselyem 200-250 forintba kerül. Az új kelkáposztának 200-250, a tavalyinak 160 forint a kilogrammonkénti ára. A zeller darabját 70-120 forintért kínálják a termelők, a ,,kitárolt” termék ára 120-150 forint. A csak néhány hete a piacon lévő új fehér fejes káposzta ára máris esett: kilogramonként 80-100 forintra az induló 220-260 forintról. Az újburgonya kilogrammonkénti ára is 350-380 forintra csökkent az induló 500-650 forintról.
