Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az agrártárca által egy hónappal ezelőtt várt 4,6-4,7 millió tonna alsó határát sem éri el az idei kukoricatermés Magyarországon - derül ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) a megyei FVM-hivatalok felmérése alapján összegzett adataiból. A kukoricát az 1 millió 143 ezer hektáros területről a közelmúltig csaknem egészében betakarították, hektáronként 4,025 tonnás termésátlaggal. A termőhely és az alkalmazott technológia függvényében ugyanakkor a terméseredmények nagy szórást mutatnak: 2-10 tonna közöttiek. Mostanra a betakarítással már nagyjából végeztek is, a termés néhány százalékkal lett csak több, mint az egy héttel ezelőtt regisztrált 4 459 101 tonna. Az előzetes termésbecslés még 1 202 121 hektárral, illetve hektáronként 4,369 tonna termésátlag mellett mintegy 5,252 millió tonna terméssel számolt. Utóbbit a szaktárca részéről a betakarítás felénél tartva már 550-650 ezer tonnával kevesebbre becsülték (NAPI Gazdaság, 2003. október 14., 15. oldal).
Szakértők szerint a kukorica árának közelmúltbeli növekedéséhez nemcsak a szokásos 6 millió tonnánál negyedével kisebb termés, hanem a búzahiány is hozzájárult. A kukorica ugyanis éppúgy alkotórésze a takarmányoknak, mint a búza, illetve e tekintetben bizonyos mértékig egymást helyettesítő termékeknek tekinthetők - hívják fel a figyelmet. A búza importvámjának esetleges eltörlése kapcsán azonban minisztériumi források arra figyelmeztetnek, hogy a világpiaci hiány miatt csak kisebb tételek importja várható még vámmentes szállítás esetén is. Ez így hatással lehet az árakra, de jelentős változást nem okozhat, legalábbis egyelőre.
A 4,5 millió tonnás kukoricatermés mindenesetre a csaknem 800 ezer tonna induló készlettel együtt biztosítja a belföldi szükségletet, néhány százezer tonna még exportra is juthat - mondja lapunknak Guba Mihály, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők (MOSZ) gabonaválasztmányának elnöke. Az Országos Gabona Terméktanács termelői oldalának képviselője szerint az államnak segítenie kellene a belföldi állattenyésztőket abban, hogy takarmánykukorica-szükségletüket minél előbb beszerezhessék. Ellenkező esetben a termelők külföldre adják el árujukat, a belföldi vásárlók ugyanis nem fizetik meg a jelenlegi árat. Ezért a belföldi álattartók vásárlásához - követve a korábbi gyakorlatot - állami garancia és kamattámogatás mellett kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget kellene biztosítani. A segítséggel a felvásárlók meg tudnák fizetni a termelőknek a jelenlegi árat, ami - a Budapesti Árutőzsde tonnánkénti 39 ezer forintos kukoricaárszintjéből kiindulva - telephelyen számítva 36 ezer forint körüli.
A takarmánycélra felhasznált évi 3,7 millió tonna kukoricamennyiségnek általában csak a fele szokott megjelenni a piacon, vagy még annyi sem, mivel a vegyes gazdálkodást folytató gazdálkodók állataikra tekintettel nem értékesítik termésüket. Mivel a piacra kerülő kukorica egy részét már felvásárolták, az állami kamattámogatás költsége így - egymillió tonna érintett áruval és 40 százalékos mértékkel számolva - nem lenne több 500-600 millió forintnál - érvel Guba Mihály.
