Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén augusztusban kilogrammonként 100 forinttal magasabbak voltak a bárányárak Magyarországon az egy évvel korábbinál - derül ki az agrártárca adataiból. A kompenzáció nélküli piaci ár 13-16 kilogrammos báránynál 750-780, 16-20 kilogrammosnál 710-730, 20-24 kilogrammosnál 670-690, a 24-30 kilogramm közötti bárányok esetében pedig 630-650 forint volt kilogrammonként. Az emelkedéshez hozzájárult, hogy idén a Ferragosto ünnep miatt az olasz kereskedők élénken érdeklődtek a - főleg kisebb súlyú - vágóbárányok iránt. Az agrártárca szakértői szerint a bárányok utáni árbevétel nagy segítséget jelenthet a gazdáknak, mert az aszály miatt a téli kiegészítő takarmányozás többletköltséget okoz majd.
Az EU-csatlakozással járó kereskedelmi liberalizáció hatására erősödik a verseny a juhpiacon; az árak valószínűleg kissé csökkennek, a támogatások nyomán ugyanakkor valamelyest javul a termelők jövedelmi pozíciója - mondta lapunknak Jávor András, a Juh Terméktanács elnöke. Jávor szerint azonban a juhágazat még nincs felkészülve a csatlakozásra a külföldi piacok kiépítetlensége és csekély száma miatt. További gond, hogy jelenleg három vágóhíd képes az európai piacra is szállítható, megfelelő minőségi igazolásokkal rendelkező árut kibocsátani, de ezek közül a kiskunfélegyházi nem üzemel, a hortobágyi és baji pedig keveset termel. A további mintegy ötven üzem csak a magyar piacon eladható, selejt és sérült állatokat vág le.
Az uniós csatlakozás kapcsán a szakember megjegyezte, hogy a kötelező minősítés és a szállítás költségeinek növekedését is ellensúlyozhatja a támogatás majdani növekedése, a piaci viszonyokat azonban várhatóan nem módosítja jelentősen a csatlakozás. A jó minőségű árualap csaknem 100 százaléka, mintegy 8-9 ezer tonna már most is az EU piacaira kerül, a Magyarországon elfogyasztott évi 3-4 ezer tonna, lakosonként 0,3-0,4 kilogramm hús pedig a már említett kényszervágásból származik. Utóbbi áru terítési helyei a piacok és az ott működő, magasabb árral dolgozó hentesüzletek, míg a legnagyobb felvevőképességű hipermarketláncok pultjairól a magyar juhhúst az új-zélandi import szorítja ki. Ennek fő oka a folyamatos ellátásban rendszeresen beálló zavar, ami régóta jellemzi a termelést.
Jelenleg nyolc szövetkezeti csoport próbálkozik együttesen támogatás felvételével és egy termékszabályozási program beindításával, de egyes vélemények szerint a megoldást egy termelői tulajdonban lévő vágóhíd üzembe helyezése jelentené. Ennek költségeit azonban nem tudják kigazdálkodni a termelők. Magyarországon vannak 5-10 állattal rendelkező juhászatok és 200-300 jószágot tartó cégek is, az egészséges termelési feltételeket biztosító, többezres nagyüzemekből azonban kevés maradt.
