Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nincs veszélyben az ország kenyere - hangoztatta Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt. A megyei földművelésügyi hivatalok által összesített végleges termésbecslési adatok alapján egyértelmű, hogy a 2002/2003. gazdasági évben a kalászos gabona és az őszi káposztarepce termése és hektáronkénti hozama országos összehasonlításban jelentősen elmarad mind az előző év, mind pedig a megelőző, 1998-tól 2002-ig terjedő öt év eredményeitől. A végleges termésbecslés adatait megerősíti az agrártárcának a megyei földművelésügyi hivatalok jelentései alapján összeállított betakarítási helyzetjelentése.
Az aszálykárokat a vízhiány és a magas hőmérséklet együttesen okozta. A téli hónapok csapadéka a sokévi átlagnál jóval kevesebb volt, s a talaj nedvességkészlete nem tudott feltöltődni - emlékeztetnek az aszály kapcsán az FVM szakértői. Hozzáteszik, hogy a gondot a tavaszi hónapok csapadékhiánya fokozta, s a helyzet érdemben azóta sem változott. Az aszálykár végleges mértéke még függhet a következő 1-2 hónap időjárásától. Amennyiben az augusztus is csapadékszegény lesz, olyan kártétellel kell számolni, amilyen az elmúlt évszázadban csak két alkalommal - 1952-ben és 1992-ben - fordult elő. A súlyos aszály különben már akkor sem kerülhető el, ha az augusztus csapadékos lesz.
Az előzetes felmérések szerint mindenesetre már biztosra vehető, hogy a kalászos gabonáknál - kiemelten az őszi búzánál - jelentős a terméskiesés. A többi mezőgazdasági kultúránál - napraforgó, kukorica, cukorrépa, zöldség-gyümölcs - a helyzeten még javíthatnak a következő hetek esetleges esői. A kár azonban ezeknél a kultúráknál is elérheti a kalászosoknál tapasztalható mértéket, sőt meg is haladhatja azt, bár e növények többségénél fejlődésük jelenlegi állapotában még nem lehet megállapítani a termésátlagot. Természetesen vannak olyan területek, ahol a növényállományokat jelentősebb kár érte: a fagykárra és az aszálykárra vonatkozó felmérések alapján a károk országosak, mértékük pedig meghaladja az eddigi becsléseket is.
A csapadékszegény időjárás jelentős károkat okozott az erdősítésekben és a halastavakban is. Az FVM adatai szerint mintegy 7600 hektár új telepítés szenvedett károkat. A halastavak esetében bekövetkezett vízszintcsökkenés pedig a halak állapotának romlását és a hozamok csökkenését eredményezte a halászati szakágazatban is.
