Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
ä Tóth László Levente
Az elmúlt 15 évben bármely agrárágazaton belüli terület - hústermelés, tejtermelés, zöldségnövények - nagymértékű és drasztikus jövedelmezőség- és termeléscsökkenésen ment keresztül. Csak azok a mezőgazdasági termékek tudtak növekedni, amelyek jövőképe az Európai Unión belül is pozitív elemeket tartalmazott. Az egyik ilyen magyar termék a paradicsom, amelyből azonban a 15 évvel ezelőtti 450 ezer tonna országos terméshez képest 2000-ben csak mintegy 50 ezer tonnát takarítottak be az országban.
Ezután épp az EU-csatlakozáshoz kapcsolódóan az ottani (termelői típusú és kizárólag a paradicsom növényre vonatkozó) támogatási rendszert vezették be Magyarországon, s a termelés növekedni kezdett - hívja fel a figyelmet Szabó Zsolt, az Aranyfácán 1934 Konzervgyár Kft. ügyvezetője. Hozzáteszi, hogy ez a támogatási rendszer Olaszországban tíz év alatt csaknem megtízszerezte a paradicsomtermesztési kedvet. Magyarországon a múlt évre a megtermelt ipari paradicsom mennyisége 150 ezer tonnára emelkedett és az idei előrejelzések szerint mintegy 220 ezer tonnára növekszik.
Ez év január 20-án Szolnokon létrejött ugyanis a Magyarországi Paradicsomtermelők Egyesülete, a Paradicsom Cluster. A szervezet célja a magyarországi paradicsomtermelés érdekeinek képviselete az EU-ban, valamint az, hogy az 50 nagy termelő cég és az általuk képviselt mezőgazdasági termelők - mivel ők biztosítják az árut az unióba irányuló 140 ezer tonnás magyar paradicsom kereskedelmi kvóta kitöltéséhez - elősegítsék a kvóta további növelését. Jelenleg 70 országba kerül magyar paradicsom. A kivitelt pedig több EU-országban is vám sújtja jelenleg. Ennek ellenére versenyképes mind árban, mind minőségben az olasz, spanyol, portugál és görög áruval szemben. A kereslet folyamatos, és Magyarország minden évben komoly mennyiségű importra szorul a vámmentes importkvóta mellett.
Azok a termelők, akik jól művelik ezt a növényt és ezáltal megfelelő termelési színvonalat érnek el, 4-5-ször akkora jövedelmezőséget tudnak elérni, mint bármely szántóföldi és ezen belül gabonakultúrában - hangsúlyozza Szabó Zsolt. Érvelése szerint Németországban és Franciaországban 300 hektár gabonakultúra - búza, csemege- és takarmánykukorica - tud eltartani a családon kívül 1 alkalmazottat, ezzel szemben 50 hektárnyi paradicsom képes a teljes kiszolgáló csapatot és magát a termelőt is eltartani az olasz termelési mutatók alapján. További előny az is, hogy a földalapúnak tekinthető, hektáronként 340 euró körüli támogatásokhoz képest a paradicsom támogatása a magyarországi termésátlag figyelembe vételével 2170 euró hektáronként, ami egy hektárra vetítve hatszor annyi támogatást jelent.
Nagy kérdés, hogy a magyar termelők versenyképesek lesznek-e zöldborsóban vagy akár csemegekukoricában, ha a jelenlegi, kilogrammonként 10, illetve 5 forintos támogatási rendszer 2004-től földalapúvá alakul át. A paradicsomtermesztés gazdasági adatai mindenesetre mind az EU-ban, mind Magyarországon meghaladják ezekét a növényekét, ráadásul a paradicsomtermelés kultúrája a magyarországi termelő elit esetében eléri az európai színvonalat. Ezek azok a termelők, akik csemegekukoricából 15 tonnás, paradicsomból pedig 75 tonna feletti átlagtermést képesek elérni hektáronként.
Az ügyvezető szerint a paradicsom végre egy jövedelmező termék a termelők és a termeléshez kapcsolódók részére, s így a termelők pénzügyi és gazdasági megerősödését szolgálja. Az a 140 ezer tonnás mennyiség azonban, amelyet az idén támogatni terveznek - az EU jövő évi magyar kvótája is ennyi lenne -, nem elegendő, hiszen hektáronként 75 tonnás átlagtermés feletti szinten biztonsággal megtermelhető 250 ezer tonna paradicsom - teszi hozzá Szabó Zsolt. A termelésnövelést célzó érvei szerint ez az utolsó olyan év, amikor a jövőképpel bíró növényekből többletforrást lehet felhalmozni, a csatlakozás első két-három évére tartalékolva. Ezért és az EU-ban várható támogatás miatt egyaránt szükséges, hogy a paradicsomtermelés 2003-ban teljes körűen megkapja az agrártárcától az uniós szintű, átszámítva tonnánként 34,5 eurós támogatást. A növényhez hozzávetőleg 9400 ember munkája kapcsolódik, a termelést több mint 1250 termelő fogja össze, s csaknem tíz feldolgozó vásárolja fel a terméket.
