Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Romániának a közelmúltban elharapódzott sertéspestisjárvány már nem okozhat különösebb kiesést a kivitelében, a tavaly nyári sertéspestisvész óta ugyanis nemigen exportál sertéshúst vagy élő állatot. Attól sokkal inkább kell tartani, hogy a járvány átterjed Magyarországra, ami súlyos következményekkel járna a hazai piaci szereplőkre nézve. Szolnok környéki termelőktől származó, lapzártánk után érkezett hírek szerint azon a vidéken elkezdtek pusztulni a sertések, aminek okáról nem tudni biztosat, az első információk száj- és körömfájásról szólnak.
Temes megyében is találtak sertéspestisgócot, Szatmár és Bihar megye után pedig Arad megyében is feloldották a sertéspestis elleni oltás tilalmát Romániában, miután hét újabb sertéspestisgócot fedeztek fel utóbbi megyében, ahol az oltási tilalom tavaly januári bevezetése óta a legnagyobb méretű sertéspestisjárvány ütötte fel a fejét. Elkezdték az állatok megfigyelését és megsemmisítését, több településen pedig - Alcsilen, Nagypélen, Décsén, Zimándújfaluban, Sofronyán, Bokszegen, valamint Arad egyik külvárosában - karantént vezettek be. A románok szerint nem zárható ki, hogy a járvány átterjedjen a román határ menti magyarországi településekre is, mivel a hét település között a magyar határhoz közeli is van.
Ha ez megtörténne és mégis felütné fejét a sertéspestis Magyarországon, akkor hiába tiltotta meg rendeleti úton az agrártárca tavaly nyár végén az élelmiszer-hulladék (moslék) sertésekkel való feletetését; a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 75/2002. (VIII. 16.) számú rendelete ugyanis éppen a klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezés érdekében született. Az érintett megyéket, illetve térségeket ebben az esetben, az eddigi gyakorlatot figyelembe véve, karantén alá vonnák, az állatokat megfigyelnék, illetve leölnék - mondta lapunk érdeklődésére Kiss József, a Vágóállat- és Hús Terméktanács elnökségi tagja. Ez ugyan nem teljes országlezárást jelent, de a lezárt térségekből nem lehetne szállítani árut egy jó ideig. A szakember szerint a sertéspestis Magyarországra való átterjedése elsősorban az élő sertés kivitelében okozna gondokat a magyar exportőröknek. Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Országos Szövetsége titkára is részleges lezárást tartana csak lehetségesnek adott esetben.
Mindenesetre már az állatok levágása és az egy évre szóló exporttilalom is jókora kiesést okozna az ágazat szereplőinek, még akkor is, ha a betegség nem terjedne el az ország egész területén. Ez nem csak az árbevétel elmaradását jelentené, hanem a piacokról való kiesés is megbosszulná magát, hiszen azokat sokkal nehezebb visszaszerezni, mint megtartani. Magyarország a romániai sertésvész miatt megszigorította az ellenőrzéseket a magyar-román határon. Herpay Laura, az FVM állat-egészségügyi főosztályának vezetője a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy 50 ezer adag vakcinát már készenlétbe helyeztek a sertéspestis esetleges magyarországi elterjedésének megakadályozása érdekében. Az FVM tegnap nem reagált az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre.
Talán a krízis elharapódzásának megakadályozási szándéka is oka annak, hogy a napokban két Magyarországgal határos romániai megyében - Szatmár és Bihar - is feloldották a sertéspestis elleni oltás tilalmát, miután újabb fertőzési gócokat fedeztek fel a térségben. Ehhez csatlakoztak most az aradiak. Temes megye még nem kérte a tilalom feloldását, a helyi hatóságok ugyanis egyelőre nem tartották indokoltnak. A romániai nyugati megyék megbetegedéseihez ottani szakértők szerint hozzájárult, hogy 2002-től Románia hat megyéjében az unióbeli szabályoknak megfelelően betiltották a sertéspestis elleni védőoltást, mint ahogyan a vakcinázás Magyarországon sem megengedett. Romániában az intézkedést az idén további hat megyére kiterjesztették, s a tervek szerint 2005-ig egész Romániában tilos lesz a sertéspestis elleni védőoltás. Általánosságban igaz és a románok is abban reménykednek, hogy hosszú távon a sertéspestises esetek száma csökken, ha az állatok oltását betiltják. A vakcinázás ugyanis csak rövid távú megelőzésként hatékony, a pestist előidéző vírust nem irtja ki, sőt az a húsban kimutatható és a vakcinázott húsféleség nem különböztethető meg a megbetegedett állat húsától.
A sertéspestisnek több formája van: heveny, túlheveny és idült. Alapvetően lázzal járó betegség, amely kedvezőtlen esetben előidézheti a sertések pusztulását, az emberre azonban nem jelent veszélyt. Sertéspestis Romániában, illetve Luxemburgban, Spanyolországban többször is volt már, ilyen esetben az EU-ban is elpusztítják a fertőzött állományt, s a további kereskedés jó ideig csak a közösségen belül lehetséges.
(NAPI)
