A globális acélgyártásból körülbelül 20 százalékkal részesedő Európai Unió (EU) tizenöt tagállamában a termelés 2002-ben csupán 200 ezer tonnával, alig 1,2 százalékkal, 158,7 millió tonnára emelkedett a Nemzetközi Vas- és Acélintézet (IISI) adatai szerint. (Az EU-n belül Dánia, Olaszország, Luxemburg, Spanyolország és Nagy-Britannia termelése csökkent.) Európa más részein, továbbá Afrikában, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Ázsiában ezalatt gyorsabb ütemben nőtt a teljesítmény, és ennek eredményeként a világ össztermelése csúcsot ért el, 6,4 százalékkal 887 millió tonnára szökött fel. Ehhez a legnagyobb mértékben Kína, a világ első számú termelője járult hozzá, az ázsiai ország csaknem 182 millió tonna acélt állított elő, 20 százalékkal többet, mint 2001-ben.
Az unión kívüli európai országok 4,7 százalékkal javították teljesítményüket, míg az észak-amerikai acéltermelés 3,4 százalékkal bővült. Dél-Amerikában Brazíliának és Argentínának volt oroszlánrésze abban, hogy a térség teljesítménye 9,1 százalékkal növekedett. Japán termelése 4,7 százalékkal, csaknem 108 millió tonnára nőtt. A Magyarország számára fontos piaci szereplőnek tekinthető Oroszország és Ukrajna teljesítménye 1,9, illetve 2,9 százalékkal bővült.
A termeléskorlátozó politika eredményességét jól szemlélteti, hogy a tavaly márciusi, húszéves mélyponton rostokoló árak decemberig mintegy 60 százalékkal emelkedtek, sőt januárban a luxemburgi Arcelor SA vagy a brit Corus Group Plc már azt pedzegette, áprilisban tovább emelné európai árait.
(NAPI)
Ábrahám Ambrus
Arató János