Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság által szerdán elfogadott importkvótaterv szerint - amelyet a tagállamoknak még jóvá kell hagyniuk - az EU jövő év január 1-jétől kvótákat vezet be a külső országokból a közösségbe szállított gabonára - jelentette a Reuters. A hírügynökség szerint az EU - főként francia nyomásra - igyekszik gátat vetni az olcsó kelet-európai gabona bevitelének, ami nem csoda, hiszen lapunk értesülése szerint az utóbbi időben a felhasználók 5,5 millió tonna búzát importáltak a 15 millió tonnás búzafelesleggel küszködő unióba. A gabonát leginkább a takarmánykeverők vették, s csak kisebb mennyiség szolgálta a minőség javítását.
Az uniós tervek szerint lágybúzából közepes és gyenge minőség esetén 2 981 600 tonnát lehetne exportálni az EU-ba kedvezményes, 12 százalékos - tonnánként 12 eurós - vámmal, az e fölött bevitt mennyiség után 95 százalékos vámot - tonnánként 95 eurót - kellene fizetni. A kvótából 572 ezer tonna az Egyesült Államoknak, 38 ezer tonna Kanadának jut, a fennmaradó 2 371 600 tonnás mennyiségen a többi ország osztozhatna. Az árpára 50 ezer tonnás importkvóta vonatkozna 8 százalékos vám és további 300 ezer tonnás kvóta 16 százalékos vám mellett. Az e fölötti mennyiségre 93 százalékos uniós vámot állapítanának meg.
Oroszország és Ukrajna máris tiltakozik az EU-kvóták ellen, s ellenintézkedést fontolgat: az oroszok például az uniós húsimportot korlátoznák. Orosz részről 5 millió, ukrán részről 3 millió tonnás kedvezményes kvótát követelnek. Ukrajna attól tart, hogy a bizottsági döntés megvalósulása esetén legfeljebb 500 ezer tonna gabonát exportálhat jövőre az EU-ba. Brüsszeli diplomaták még lehetőséget látnak valamilyen kompromisszumra.
Magyarország számára ugyanakkor kifejezetten jó lehetőségekkel kecsegtet az uniós gabonakvóták bevezetése, mivel az EU-ból kiszoruló orosz és ukrán búza helyébe szállíthat kedvezményes kvótájával - kommentálta lapunknak a brüsszeli döntést Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. Nem zárta ki ugyanakkor a kettős hatást sem, azazhogy az uniós piacról kiszoruló orosz és ukrán gabona egy része - különösen erős forint esetén - a magyar piacra kerül, akár tonnánként 20 ezer forint alatti áron.
Makay emlékeztetett arra, hogy a vámmentes magyar gabonakvóta több mint 1 millió tonna, ebből jövő év június 30-áig még 600 ezer tonna búza exportálható az EU-ba. A magyar exportőröknek akkor lenne különösen jó a vámkvóták bevezetése, ha a kedvezményes kvótán felüli szállítások után sem kellene megfizetni a lényegében az áru értékével megegyező vámot. Erre van is esély, hiszen a társulási megállapodás alapján egyik fél sem hozhat a korábbinál kedvezőtlenebb döntést - érvelt. Hozzátette, hogy a 12 eurós uniós vám hatását is elvinné a forinterősödés; utóbbi következtében a gabonásoknak eddig 20 százalékos árveszteségük keletkezett. A tonnánként 95 eurós vám pedig rendkívül magas, lényegében megegyezik az áru értékével, hiszen míg a francia búza ára a francia partokon 110 euró, a magyar búzáé a magyar országhatáron 90-95 euró tonnánként. A főtitkár szerint a forinterősödéssel kapcsolatban valamiféle ellentételezésre mindenképpen gondolni kellene.
(NAPI)
