A csütörtökön Oszakában kezdődő ágazati miniszteri értekezlettel kapcsolatban meglehetősen eltérőek az előrejelzések. Annyi bizonyos, hogy a kartellen belüli legjelentősebb termelők - Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és Algéria - az emelésre hajlanak, viszont az ugyancsak nagy teljesítményt nyújtó Venezuela, Kuvait, továbbá Irán, Katar és Indonézia nem szeretnének változtatni a kvótákon. (A kartell ugyan el szeretné kerülni a túlzott drágulást, viszont attól is tart, hogy amennyiben erősen növeli a kínálatot, ismét visszaeshetnek az árak.) Szaúd-arábiai elemzők szerint a királyság gazdasági szempontokon kívül azért is törhet lándzsát a kvóta növelése mellett, mert javítani szeretné kapcsolatait az Egyesült Államokkal. E feltevést alátámasztani látszik, hogy korábbi álláspontját módosítva kész fölajánlani területét egy Irak elleni esetleges katonai fellépéshez, amennyiben az ENSZ támogató határozatot hoz a kérdésben.
Ami az egyes előrejelzéseket illeti, a Bloomberg felmérésében szereplő 24 elemző egy része azt is lehetségesnek tartja, hogy az olajügyi miniszterek 950 ezer hordóval növelik a napi termelést. A szakértők közül mindössze négyen nem számítanak változásra, a többség viszont abból indul ki, hogy tartani kell az Irak elleni háborútól, miközben az északi féltekén kopogtató téli fűtési szezon nyomán növekvő kereslet várható. A Commonwealth bank vezető nyersanyagstratégája kijelentette, hogy amennyiben változatlanul hagyják a kvótákat, a hordónkénti ár az Egyesült Államokban 31 dollár fölé emelkedik, 500 ezer hordónyi növelés esetén viszont 28,50 dollárra mérséklődhet. Ha nagyobb mennyiségben, hozzávetőleg 1 millió hordóval bővítik a kínálatot, akkor 27 dollárig süllyedhet a WTI jegyzése. Hozzátette azonban - többekkel egyetértésben -, hogy legfeljebb napi 500-750 ezer hordónyi kínálatbővítésre lát esélyt.
Á. A.
Ábrahám Ambrus
Arató János