A 45 tagot számláló Bordányi Strucctenyésztő, Szolgáltató és Értékesítő Szövetkezet a hazai struccnevelők megközelítőleg egytizedét tömöríti. Célul tűzték ki a tevékenység integrálását, a szaktanácsadást, valamint a hazai és külföldi piacok feltárását, az értékesítés szervezését. Mindennek előfeltétele egy megfelelő, s végső soron EU-konform vágóhíd megépítése. Ehhez első lépésként átalakítottak egy helyi marhavágóhidat, amely belföldre már hamarosan megkezdi működését.
Kérdésünkre Révész István, a bordányi szövetkezet alapító tagja elmondta, hogy az országban jelenleg vágási célra becslések szerint 6-8 ezer darab struccot tartanak. Az állomány három fajtából, kék, fekete és vörös nyakú struccból áll. Ezek tenyészidejüket és húskihozatalukat tekintve jelentős eltéréseket mutatnak. (A kék nyakú fajta például hamarabb éri el a vágósúlyt, de kedvezőtlenebb a húskihozatala, mint a másik kettőé.) A strucc egyébként 14-16 hónap alatt fejlődik vágáséretté. Révész István szerint a termelők közötti integráció azzal az előnnyel is járhat, hogy a tenyészidőbeli eltérések számon tartásával optimalizálhatják a vágóhíd kihasználtságát.
A struccnevelés a legfontosabb paramétereket tekintve gazdaságosnak mutatkozik. A húskihozatal 25-30 százalékos, ami azt jelenti, hogy egy felnőtt, 100-110 kilogrammos madárból 30 kilogrammnyi színhús nyerhető. Emellett azonban a bőre és - mint köztudott - a tolla is jól értékesíthető. (Még a csontja sem vész kárba, hiszen abból az éttermi konyhákban nélkülözhetetlen kitűnő alaplé, „stock” főzhető, ami a kergemarhakór terjedése idején nem elhanyagolható körülmény, hiszen ilyen célra jelenleg marhacsontot használnak.)
A strucc a takarmányt is jól hasznosítja - izraeli, illetve dél-afrikai adatok szerint egy kilogramm hús termeléséhez intenzív tartás mellett 1,7-2,0 kilogramm táp szükséges. Ezeket a mutatókat, amelyek hasonlóak, sőt kedvezőbbek a brojlercsirke fajlagos takarmányigényénél, már a magyar tenyésztők is megközelítik. Igaz, a strucc ezen kívül még lucernát, takarmányrépát és tököt, illetve némi ballaszttakarmányt is igényel.
Ami a strucchús árát illeti, az - figyelembe véve a tenyészállatok, valamint a tartás költségeit és az áru különlegességét - természetesen magasabb a tömegszerűen előállított húsokénál. Mivel Magyarországon még nem alakult ki stabil piaca - bár a vendéglátóipar részéről növekvő az érdeklődés -, Révész István arra számít, hogy a combért, azaz annak csontozatlan filéjéért sikerül elérniük a 3500-3600 forint/kilogramm körüli termelői árat. Németországban a hírek szerint a csontos strucchús ára kilogrammonként 20-28 márka között van. Amennyiben a magyar export a remények szerint beindul, akkor a szállítóknak elsősorban az izraeli és dél-afrikai konkurenciával kell számolnia, de a potenciális piacot jelentő nyugat-európai országokban, Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Hollandiában számottevő a helyi strucchústermelés is. A környező országok közül elsősorban Romániában van említésre méltó strucctartás.
I. K.
Potori Károly