A múlt hét végén a New York-i kereskedelmi tőzsdén (NYMEX) a WTI nyersolaj hordónkénti jegyzése februári lejáratra - több mint 5 százalékkal emelkedve - jóval 32 dollár felett zárt. Az Európában irányadó minőségnek tekintett északi-tengeri Brent nyersolaj ára márciusi terminre ettől a szinttől ugyan jóval elmaradt, de az is meghaladta a 27 dolláros szintet. Az árak felfutását piaci megfigyelők egyrészt azzal az aggodalommal magyarázzák, amelyet a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) néhány tagállama képviselőjének olyan értelmű nyilatkozata keltett, hogy a közeljövőben további kínálatcsökkentés esedékes. Ezen túlmenően még a legutóbbi napokban is bizonytalan volt a kartellen kívüli két nagy olajexportőr országnak, Norvégiának és Mexikónak a kitermeléscsökkentés kérdésében elfoglalt álláspontja. Időközben kiderült, hogy Norvégia, a világ második legnagyobb nyersolajszállítója nem készül az OPEC-éhez hasonló lépésre, Mexikó pedig „néhány napon” belül határoz e kérdésben.
A legutóbbi napok áralakulásában nem csupán a markáns emelkedés figyelemre méltó, hanem az a körülmény is, hogy tekintélyesen növekedett az amerikai WTI és az európai Brent nyersolaj jegyzései közötti különbség, a spread. Ez alapvetően két tényezővel magyarázható: az egyik technikai, a NYMEX-en tegnap zárult le a februári határidőre szóló jegyzés pályája, s a visszamaradt nyitott eladási pozíciók visszafedezésével járó keresleti hullám felhajtotta az árakat. Ehhez járult a másik: az Egyesült Államok északkeleti térségeiben - amelyek az ország fűtőolaj-szükségletének 80 százalékát emésztik fel - havazott, s az átlagosnál hidegebb van, a készletek pedig továbbra is mintegy 14 százalékkal alacsonyabbak, mint egy évvel ezelőtt voltak.
Hétfőn azonban már valamelyest lanyhult az olajpiac, s ebben Szaúd-Arábia olajipari miniszterének meghatározó szerepe volt: Ali al-Naimi a MEES közel-keleti gazdasági hetilapnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy az elmúlt hét közepén elhatározott napi 1,5 millió hordónyi kínálatcsökkentés a valóságban nem több mint 1,2-1,3 millió, mivel kapacitás hiányában több tagország már eleve nem merítette ki a számára megszabott kitermelési kvótát. Ennél is megnyugtatóbban hangzott azonban az OPEC legbefolyásosabb tagországa részéről, hogy változatlanul a 25 dollár közeli árszint stabilizálása a kívánatos, s kínálatszabályozási lépéseiket ehhez a célhoz szabják.
Jelenleg bizonytalansági tényezőnek tekinthető az iraki export, amely a Bagdad és az ENSZ között árképzési kérdésben kialakult vita miatt a korábbi napi több mint 2 millió hordós szintről tavaly december óta töredékére esett vissza. Noha most többen is egy újabb, márciusi kínálatcsökkentésről beszélnek, ha az iraki kivitel hosszabb ideig elmarad a várttól, akkor lehet, hogy ennek éppen az ellenkezője történik majd - jelentette ki a szaúdi olajipari miniszter.
(NAPI)
Potori Károly