A szüret kezdete a borfesztiválok időszaka. Ebben az esztendőben azonban a termelők legkevésbé sem érzik magukat fesztiváli hangulatban. Már a szüret előtti időszak sem volt egyszerű: júniusban szinte jogszabályözön – 11 végrehajtási rendelet – „zúdult” a termelőkre, teljesen megváltoztatva működésük feltételeit. A borászok jelentős része ugyanakkor még a hazai változásokat sem tudta feldolgozni, pedig ezek a jogszabályok a korábban megjelent bortörvénnyel és az EU komplett joganyagával együtt alkotnak egységet.
Nem sok jóval kecsegteti a borászokat a piaci kilátásokat meghaladó termés ígérete sem – hívja fel a figyelmet Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkárhelyettese. A hűvös, csapadékos nyár következtében két-három hetet késik a szüret, a tavalyihoz képest szerényebbek a mustfokok, a késői érésű fajták esetében pedig gond lehet a beéréssel.
A termés – a HNT termésbecslése alapján – jelentősen meghaladja a 700 ezer tonna szőlőt és a 4,5 millió hektoliter bort. Az évről-évre csökkenő export mennyiségére, a belföldi fogyasztás stagnálására és a 3,3 millió hektoliteres készletre figyelemmel ez azt jelenti, hogy jelentős beavatkozásra lesz szükség – vélik a borászok. A HNT szerint a termelői önkorlátozás mellett szóba jöhet a mustsűrítés, a must exportja, az étkezési szőlőként való felhasználás és a termés pontos ismeretében esetleg az EU-s lepárlási támogatások igénybevétele is. Nagy gond, hogy érdemi közösségi marketing hiányában sem a belső, sem pedig az exportpiac nem élénkül meg.
Azzal az agrártárca is tisztában van, hogy a szüret az átlagosnál később, szeptemberben indul, hangsúlyozzák azonban, hogy az ültetvények kultúrállapota megfelelő, miközben a termésbecslések szerint a várható termés mennyisége 30–40 százalékkal magasabb az előző évinél. A megfelelő minőség érdekében kevés, csak a feldolgozókkal szoros kapcsolatban álló gazda végzett fürtválogatást, s a nagy termés miatt ráadásul az átvételi árak mindenhol jelentősen alacsonyabbak mint tavaly. A HNT szerint ugyanakkor a szőlőfelvásárlási árak csökkentése – tekintettel a növényvédelmi költségek növekedésére – nem tekinthető etikus megoldásnak. Az agrártárcától kapott információ szerint a gyakorlatban sok gondot okoz az egyszerűsített adóraktárakba sorolt feldolgozók ismételt működési engedélykötelezettsége (101/2004. (VI. 3.) FVM rendelet). A szakhatóságok követelményrendszere ugyanis nem egységes, és a termelők reális lehetőségeit sem veszi figyelembe.
A borászok mindenesetre reménykednek abban, hogy a megkéső szüret talán lehetőséget ad az agrártárcának korrigálni a melléktermékek kötelező lepárlása kapcsán „nem kellően körültekintően” meghozott rendelkezéseit. A szabályok szerint ugyanis a 80 hektoliter feletti termelő köteles leadni a melléktermékét (szüret során a törkölyt), de nincs kinek. Az EU-tól várt kedvezmény megadása – az ellenőrzéssel kivonható melléktermék szintjének megemelése – késik, a lepárló kevés és nincs megoldva a kis tételek begyűjtése sem.
Azt a szaktárca is elismeri, hogy a termelőkben csak a szüreti előkészületek során tudatosodott, hogy a szőlő-törköly kötelező lepárlását előíró jogszabályban (75/2004. (V. 4.) FVM rendelet) megszabott feltételeket nem tudják teljesíteni. A falugazdászokon keresztül tömegesen teszik is fel a kérdéseket a fenti rendelkezés betarthatóságával és a követendő magatartással kapcsolatban, mert a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 44/2004. (VII. 29) közleménye szerint sem a Dunántúlon, sem az észak-keleti borvidékeken nincs átvevőhely, ahol az odaszállított törköly mennyiségi és minőségi átvétele megtörténhetne. Csak a Dél-Alföldön, Kunfehértón van erre lehetőség, a termelők azonban fajtaszámtól függően a különböző időpontokban keletkezett törkölyt megfelelő minőségben ilyen távolságra nem tudják elszállítani, és általában a minőség megőrzését biztosító tárolóval sem rendelkeznek.
A képződő 72–80 ezer tonna törkölyhöz képest csak 40 450 tonnára érkezett elfogadott pályázat. A HNT bár nem érintett a rendelet végrehajtásában, járja a borvidékeket és tájékoztatja a termelőket a jogszerű megoldás feltételeiről és igyekszik a jogos felháborodást ésszerű, meggondolt lépésekké tompítani.
