Remélhetőleg nincs politikai éle annak a már a bírósági fokig eljutott bonyodalomnak, amely a szüreti vigasságok kapcsán alakult ki a Mádl Ferenc köztársasági elnök fővédnöksége alatt „futó”, már múlttal büszkélkedhető Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál és a Demszky Gábor budapesti főpolgármester fővédnökségével első ízben megrendezett Első Magyarországi Borfalu között. Mint emlékezetes, a fesztivál szervezői panaszkodtak amiatt, hogy a borfalut a fesztivállal egy időben hívták életre, ami szerintük rontja az ő látogatási esélyeiket. A beavatottak szerint e rossz szájíz oka azért az is lehetett, hogy a hírek szerint a fesztivál kevesebb támogatást tudott találni idén, mint amennyivel a borfalut támogatta a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. A politikai okokat keresőknek persze kedvét szegheti már az is, hogy a borfalu szervezői között ott található a híres badacsonytomaji borász, Szeremley Huba is, aki nem éppen a jelenlegi kormány nézeteihez közel álló nézeteiért „segítette ki” a kisgazdákat azzal, hogy megvásárolta – vagy nem, csak kisegítette (copyright Torgyán), végtére ez is bírósági ügy – a Belgrád rakparti székházat.
A két említett fővárosi rendezvény körül mindenesetre a borászok tudathasadása látványos: ahelyett hogy összefogtak volna a köz, illetve a borissza fogyasztók érdekében – akik csak örülnek annak, hogy a fesztivál égisze alatt nemcsak Budán, a Várban, hanem a borfalu apropóján Pesten, a Városliget körül is kóstolgathatják a zamatos borokat –, egymással ki nem egyezve, egymástól külön-külön rendezték meg a maguk fesztiválját, illetve faluját. Pedig a fesztivál – az idősebb okán – az oszd meg és uralkodj elvén bölcsen keblére ölelhette volna az újszülött gyerkőcöt, a falut. Azért, hogy a szüret igazi ünnep legyen, ami teljesen mentes a politikától és a torzsalkodástól. Bacchus sem akarta volna másként, jövőre tehát így legyen.
