A 2016-os költségvetésre a kormány az adócsökkentés költségvetése jelzőt akasztotta, hisz a tervek szerint januártól a jelenlegi 16 százalékról, 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó kulcsa, ráadásul tovább bővülnek kétgyermekes családok szja-kedvezményei is is. Nem tudni, hogy a kormány miért döntött a szja egy százalékpontos csökkentése mellett, ami egy nem elhanyagolható 120 milliárd forintos bevételcsökkenéssel jár.
A NAV legutolsó, 2013-as jövedelmbevallásakori adatai szerint a 16 százalékos adókulcs mellett a tényleges adóterhelés az összevonás alá tartozó jövedelmeknél 13,6 százalék volt, ha pedig a forrásadós jövedelmeket is idecsapjuk, akkor a tényleges adóteher 13,9 százalék volt - szemben a névleges 16 százalékkal. Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb kedvezményt az állam szja-rendszerben adja az adózóknak, 2016-ban mintegy 240 milliárd forintot.
Csökkenő szja-kulcs - stagnáló bevételekkel
A csökkenő szja-kulccsal együtt - köszönhetően a gazdaság- és a bérnövekedésnek - jövőre kis mértékben, 1,2 százalékkal nőnek a lakossági adóbefizetések, így összesen 1828,5 milliárd forintot fizetünk az államkasszába. (Az 1,2 százalékos növekedés elmarad a tervezett 1,6 százalékos inflációtól - vagyis reálértéken csökkennek az adóbevételek.) Erőteljesebb növekedés várható a jelentős részben szintén a lakosság által fizetett - fogyasztási adókból. A fogyasztási adók képezik az államháztartás egyik legfontosabb alapját - hisz jövőre 4611 milliárd forintot vagyis, minden állami bevétel bő egynegyedét az áfából szedi be az állam.
| 2015 | 2016 | Változás (Mrd Ft) | Változás (%) | |
| Vállalkozások költségvetési befizetései | 1 306,0 | 1 277,3 | -28,6 | -2,2 |
| Társasági adó | 341,4 | 400,5 | 59,1 | 17,3 |
| Hitelintézeti járadék | 15,4 | 6,3 | -9,1 | -59,1 |
| Pénzügyi szervezetek különadója | 144,2 | 89,2 | -55,0 | -38,1 |
| Cégautóadó | 28,8 | 27,7 | -1,1 | -3,8 |
| Egyszerűsített vállalkozói adó | 83,6 | 75,2 | -8,4 | -10,0 |
| Bányajáradék | 49,0 | 31,5 | -17,5 | -35,7 |
| Játékadó | 39,7 | 41,2 | 1,5 | 3,8 |
| Energiaellátók jövedelemadója | 44,7 | 41,3 | -3,4 | -7,6 |
| Kisadózók tételes adója | 56,3 | 70,1 | 13,8 | 24,5 |
| Kisvállalati adó | 16,4 | 13,8 | -2,6 | -15,9 |
| Közműadó | 54,0 | 52,2 | -1,8 | -3,3 |
| Reklámadó | 6,6 | 10,9 | 4,3 | 65,2 |
| Fogyasztáshoz kapcsolt adók | 4 396,7 | 4611,7 | 215,0 | 4,9 |
| Általános forgalmi adó | 3 172,4 | 3351,9 | 179,5 | 5,7 |
| Jövedéki adó | 913,5 | 952,2 | 38,7 | 4,2 |
| Regisztrációs adó | 19,6 | 20,7 | 1,1 | 5,6 |
| Távközlési adó | 56,4 | 56,0 | -0,4 | -0,7 |
| Pénzügyi tranzakciós illeték | 206,2 | 200,9 | -5,3 | -2,6 |
| Biztosítási adó | 28,6 | 30,0 | 1,4 | 4,9 |
| Lakosság költségvetési befizetései | 1 806,6 | 1828,5 | 21,9 | 1,2 |
| Személyi jövedelemadó | 1 639,7 | 1658,4 | 18,7 | 1,1 |
| TB-alapok | ||||
| Szociális hozzájárulási adó és járulékok | 3 982,9 | 4229,8 | 246,9 | 6,2 |
| Járulékok | 57,6 | 61,5 | 3,9 | 6,7 |
| Egészségügyi hozzájárulás | 161,8 | 164,2 | 2,4 | 1,5 |
| Népegészségügyi termékadó | 26,4 | 26,8 | 0,4 | 1,6 |
| Baleseti adó | 23,5 | 25,5 | 2,1 | 8,9 |
| Összes államháztartási bevétel | 16 312,9 | 15789,6 | -523,3 | -3,2 |
| Forrás: költségvetési javaslat |
A 27 százalékos általános áfakulcs, amúgy a világ legmagasabb hozzáadott-értékadó kulcsa, ám a kormány nem tervezi ennek csökkentését annak ellenére sem, hogy ez lényegesen magasabb a környező országok áfakulcsainál - amely egyben az áfacsalás egyik oka is. Az áfabevételek bőven az 1,6 százalékos infláció felett, 5,6 százalékkal növekednek - részint a bővülő fogyasztásnak, de nem utolsósorban a fehéredésnek köszönhetően. Hasonló mértékű növekedés várható a jövedéki adózásban (üzemanyagok, alkohol, dohánytermékek) csökken viszont - 5,3 százalékkal - a pénzügyi tranzakciós illetékből tervezett bevétel.
Megugranak a társasági adóbevételek
Miközben a lakossági adóterhek emelkednek - ami inkább a növekvő fogyasztási adóbevételeknek köszönhető, semmint az szja-nak -, a társasági adóbefizetések látványosan csökkennek 2015-höz képest. Ez ugyanakkor úgy történik, hogy a cégek által befizetett adó 2,2 százalékkal csökken, ám eközben 17,3 százalékkal emelkednek a társasági adóbevételek. Jelentősen csökken viszont a bankadó (pénzügyi szervezetek különadója) 144,2 milliárd forintról 89,2 milliárdra, és ezzel párhuzamosan mérséklődik a hitelintézeti járulékból befolyó bevétel is.
A társasági adóban látható látványos növekedés vélhetően épp a bankrendszernek köszönhető, a részletes indoklással azonban még adós a kormány. Jövőre a gazdaság 2,5 százalékkal bővülhet a várakozások szerint, ami önmagában is hozzájárul a társasági adó növekedéséhez, de a bankrendszerben is vélhetően véget ér a 2008 óta tartó válság: a forintosítással a bankok jelentős tehertől szabadulnak meg, idén már beindulhat a növekedés, amely jótékonyan hathat a bankrendszer jövedelmezőségére, így a 2016-ban fizetendő társasági adóra is.
Az állami bevételek másik hatalmas részét a tb-járulékok, a szociális hozzájárulási adó teszi ki: jövőre a társadalombiztosítási alapok ezen bevételei 4455 milliárd forintra rúgnak. A tb-járulékok így idénhez képest hat százalékot meghaladó mértékben nőnek, de essze infláció felett, 8,9 százalékkal nő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után fizetendő baleseti adó is, amiből jövőre már 25,5 milliárdot fizetnek be a költségvetésbe az autósok.
Majd 800 milliárd adókedvezmény
A költségvetés részeként a kormány bemutatja azt is, hogy mennyi adókedvezményről mond le: két becslést adnak, ez 722,7-793,6 milliárd forint között szóródik, ennek átlaga 758,1 milliárd forint. Ez a 758 milliárd 6 százaléknyi áfabevételnek felel meg, majd kétszerese az egész éves társasági adóbevételnek. A legtöbb kedvezményt - összegszerűen - az szja rendszerben adja az állam, összesen 239 milliárd forint értékben - ennek túlnyomó része a családi adókedvezmény, amelynek mértéke eléri a 220 milliárd forintot.
A lakosság jövedelmeit növelik a illetékkedvezmények is, amely 2016-ban 35,2 milliárd forintra rúghat szemben a 121,7 milliárdos bevétellel, vagyis itt minden ötödik forintjáról mond le az állam. A legtöbb illetékkedvezmény az örökléshez, illetve a laksávsárlásokhoz kapcsolódik - más kérdés, hogy az illeték elvileg az igénybe vett állami szolgáltatás ellenértékét jelenti, nem pedig egy bújtatott vagyonadót.
| Alsó becslés | Felső becslés | Átlag | |
| Jövedéki adó | 45 | 52 | 48,5 |
| Energiaadó | 14 | 14,5 | 14,25 |
| Társasági adó | 201,4 | 227,8 | 214,6 |
| Távközlési adó | 20 | 22 | 21 |
| Személyi jövedelemadó | 235,7 | 242,9 | 239,3 |
| Helyi iparűzési adó | 5,4 | 9,6 | 7,5 |
| Illetékek | 28,9 | 41,4 | 35,15 |
| Szociális hozzájárulási adó | 134,5 | 140,7 | 137,6 |
| Tb-járulék | 35,7 | 38 | 36,85 |
| Összesen: | 722,7 | 793,6 | 758,15 |
| Forrás: költségvetési tervezet |
Társasági adóban hasonló mértékű, 214,6 milliárdnyi adóbevételről mond le az állam a kedvezmények formájában, miközben 400,5 milliárdot szed be ezen a soron. Vagyis a cégek minden harmadik forintnyi társasági adót, nem vagy nem az államnak fizetnek meg. Mesze a legtöbb pénz megy a sporttámogatásokra, a kormány becslései szerint ez jövőre már elérheti a 73 milliárd forintot. Mindeközben a cégek a fejlesztési adókedvezményekre mindössze 35 milliárd forintot tudnak igénybe venni. A társasági adóból 20 milliárd esik ki a színházak támogatására és további 13 milliárdot tesz ki a filmtámogatások társasági adókedvezménye. A cégek a szociális hozzájárulási adójából is jelentős, további 137,6 milliárd forintot enged el az állam.
