Másfél évvel ezelőtt indított az Európai Bíróság (EB) hazánk ellen eljárást amiatt, mert szerinte az illetéktörvény bizonyos passzusai ellentétesek a közösségi joggal, s azok hátráltatják a személyeket szabad mozgásukban. Az EB abba a kedvezménybe "kötött bele", hogy bizonyos esetekben a magánszemélyek mentesülhetnek a visszterhes ingatlanátruházási illeték megfizetése alól.
Ha valaki eladja ingatlanát, majd közvetlenül ezután új ingatlant vásárol, a törvény szerint illetékkedvezményre jogosult: az eladott ingatlan értékét ugyanis beszámíthatja az újba, vagyis csak a különbözet után kell illetéket fizetni, akkor, ha az új értéke nagyobb, mint a régié. Ezzel még nem is lett volna baj, ám az EB azt kifogásolta, hogy ezt a kedvezményt nem veheti igénybe az a más tagállamban élő állampolgár, aki, eladva ottani ingatlanát, Magyarországra költözik. A bizottság szerint a diszkrimináció elkerülése érdekében a kedvezmény lehetőségét számukra is fenn kellene tartani. A magyar állam vitatta ezt a kifogást, s az ügy az európai bíróság elé került.
A múlt héten az ügyben napvilágot látott a főtanácsnoki indítvány, amely szerint a magyar állam jogosan és megfelelően alkalmazta a szabályokat, vagyis nem kell semmilyen kedvezményt biztosítani kötelező jelleggel bármely más tagállamban élő, majd Magyarországra települő állampolgár számára.
Az indoklás szerint mivel az egyes államok adószabályai nem harmonizáltak, nyilvánvalóan felmerülnek eltérések azok között. Ezekkel pedig szembesülnek azok a polgárok, akik egyik államból a másikba költöznek - ezek az eltérések mindazonáltal jelenthetnek pluszterhet és enyhítést egyaránt. A magyarországi jogalkalmazás él egy kedvezménnyel, amelyet - tény - nem tudnak kihasználni a más tagállamból idetelepülők. Ez azonban - hangsúlyozza a főtanácsnok - nem azért van, mert a szabályozással meg akarja különböztetni a más tagállambelieket a törvény, vagyis a cél egyáltalán nem a szabad mozgás korlátozása. Az eltérő megkülönböztetés egyszerűen az eltérő adórendszerek miatt van. Vagyis ha egy külföldi eladja magyarországi ingatlanát s helyette egy másikat vesz szintén Magyarországon, akkor már minden további nélkül érvényesítheti a kedvezményt. A főtanácsnok indítványát nem köteles elfogadni a bíróság, ám az esetek túlnyomó többségében nem születik azzal ellentétes ítélet.
