Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adminisztrációs teher kétféleképp jelenik meg a vállalkozásoknál: egyrészt közvetlen költségként, amit a bérszámfejtőnek, könyvelőnek, tanácsadónak kell fizetni, másrészt közvetett költségként, ami lehet a képzés költsége, a dokumentáció tárolására fizetett díj, harmadrészt az idő - mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetségének elnöke a Napi Gazdaság keddi adókonferenciáján.
Egy közepes cég esetében az adminisztráció időigénye nyolcórás munkaviszony mellett 42 napot vesz igénybe a Világbank felmérése szerint. Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy minél kisebb egy cég, annál több az ilyen költség. Egy legfeljebb ötven céget foglalkoztató cég esetében 200 ezer forintot tesz ki, a legkisebbeknél viszont a kiadások több mint 40 százalékát viszi ez el. Az adminisztráció jelentősebb részét, nagyjából felét a számvitelre fordítják a cégek, összességében pedig a költségek nagyjából háromnegyede megy el nyilvántartásra, adatszolgáltatásra, effélére.
Az adminisztráció egyszerűsítése a jövedelemadó szintjén valamilyen formában meg fog valósulni, bár az még mindig komoly gátja az egyszerű rendszernek, hogy megmaradnak például a béren kívüli juttatások kezelése. De ez még mindig kevés, ha nem párosul egy színvonalas adatbekéréssel. Ha továbbra is a cégeknek kell minden adatot átadni, sokat nem lehet csökkenteni az adminisztrációs terheken. Évekkel ezelőtt az adóhatósággal karöltve volt egy olyan kísérlet, hogy ezeket az adatkéréseket lecsökkentsék, ám a megkeresett intézmények - a KSH-t kivéve - arra sem vették a fáradságot, hogy végiggondolják, mely adatokat tudnák nélkülözni.
Teljesen feleslegesen kell Magyarországon például ennyire alacsonyan meghúzni a szintet, ahol már beszámolókészítési kötelezettséget írnak elő. Egy kisebb cég esetében senkit sem érdekel annak háttere, hiszen nem akarja nemzetközi befektető felvásárolni, s ha hitelt akar felvenni, a bank úgysem ez alapján dönt. Egy uniós irányelvi javaslat szerint 500 ezer euró mérlegfőösszeg, illetve egymillió euró forgalom alatt nem lenne kötelező éves beszámolót készíteni. Ha ez valóban életbe lépne - ismerve az uniós törvényhozás sebességét, erre még biztosan várni kell -, akkor a magyarországi cégek 95 százaléka hagyhatná el a kötelező beszámolókészítést. Számukra inkább egyfajta adónyilvántartást kellene kialakítani, hogy a felesleges információk begyűjtését ne a cégeknek kelljen finanszírozni.
