A UBS AG bankcsoport arra számít, hogy összesen 15-40 milliárd frank (15,2-40,7 milliárd dollár) betétet vonnak ki tőle külföldi ügyfelei a svájci banktitkot felpuhító kétoldalú adóegyezmények nyomán - jelentette be tegnap a világ második legnagyobb vagyonkezelője. A UBS ezzel az első nagy svájci bank, amelyik nyilvánosan megbecsülte, mekkora veszteséget jelentenek számára azok a megállapodások, amelyeket Bern sorra kötött meg az elmúlt hónapokban - egyebek közt Nagy-Britanniával és Németországgal -, engedve az adóparadicsomok elleni nemzetközi harcban ránehezedő nyomásnak (Napi Gazdaság, 2010. október 6.). A megállapodások általában azt tartalmazzák, hogy a svájci pénzintézetek forrásadót vonnak le a külföldi állampolgárok náluk kezelt vagyonának hozamára, s azt Bern átutalja az adott ország büdzséjébe - a számlatulajdonosok adatait azonban továbbra sem adják ki automatikusan. A Helvea brókercég októberi becslése szerint európai polgárok összesen 863 milliárd frank értékű vagyont kezeltetnek Svájcban (túlnyomó többségét az érintett adóhatóságok tudta nélkül), ennek harmadát németek vitték oda.
A vagyonkivonásra adott becslés alapvetően megnyugtathatja a UBS befektetőit, lévén alacsonyabb a legtöbb elemző várakozásánál - írta a Financial Times -, ráadásul az összegnek még a felső határa is eltörpül a pénzintézet privátbanki részlege által kezelt globális vagyon mellett. Ennek összege szeptember végén 1480 milliárd dollárra rúgott. A svájci bankóriás ezzel együtt nagyszabású hirdetési kampányba kezdett - emlékeztetett a swissinfo.ch -, amellyel visszacsalogatná ügyfeleit, akiket az adóegyezmények mellett az is elriasztott, hogy a UBS tavaly kénytelen volt kiadni közel 4500 egyesült államokbeli ügyfelének adatait az Egyesült Államok adóhatóságának.
