Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A csődtörvény kudarcával kapcsolatban egy sor kritika fogalmazható meg. Egyrészt sosem volt jellemző az ilyen eljárás, hiszen a tízezer felszámoláshoz képest csak néhány darab csődeljárás indult. Ezeknél az adóhatóság sem volt épp a legtürelmesebb: Somogyi szerint ugyanis az APEH nem a vállalkozás megmentésében érdekelt, hanem arra törekszik, hogy a kintlévőségük egészét visszaszedjék.
A sikeres csődegyesség hiánya megmutatkozik abban is, hogy nem alakult ki tárgyalási kultúra a hitelezők és adósok között. Eleve nem a megegyezés szándékával ülnek asztalhoz a felek. A bírósági gyakorlat sem tudott felnőni a feladathoz - sikertelen csődegyesség hiányában a bíróságnak el kell rendelnie a felszámolási eljárást.
A magyar csődök jellemzője, hogy azt gyakran időhúzásra használják: az adós egyfelől egyfajta lélegeztető gépnek, vagy rosszabb esetben vagyonkimentésnek tekinti az eljárást.
A csőd feltételei gyakran nem telesülnek. Nem történik időben az eljárás elindítása. Téves képzet, hogy csődöt pénz nélkül is lehet csinálni. Nem lehet, mint ahogyan kellő felkészülés hiányában sem. Nem segít az sem, hogy igen nagy a bizalmatlanság a felek között.
A csőtörvény buktatói között szerepel, hogy az nem rendezi a szállítók helyzetét, csak a számla áfatartalmát kell megfizetni, a többit csak akkor, ha van rá pénz - ebből azonban a gyakorlatban a semmivel egyenlő. Nem segít az sem, hogy bérgaranciát nem lehet igénybe venni, csak a felszámolás esetében. Ez azért volna fontos, mert ezzel az állam hozzájárulna a munkahelyek megtartásában.
A fővárosban indult mintegy 90 csődeljárás közül kevesebb, mint harminc zárult egyezséggel. Vagyis a csírák már megvannak, ám összességében ez nem tekinthető sikeresnek. Az egyesület azt várja, hogy a kormány ismét hozzányúl a szabályozáshoz.
Egyelőre csak jelentéktelen módosítások vannak terítéken, ám az egyesület bízik abban, hogy lesz érdemi változás is - bár a politikai akarat nem mutatja ezt pillanatnyilag.
A kilencvenes évek elején a csődeljárás lényegében a privatizáció egyik eszköze volt: tömegesen indultak csődeljárások, mert a szigorú szabályozás révén a ki 90 napon túli tartozásoknál automatikusan elindult az eljárás - mondta Juhász László, a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője. Ezt a szabályozást 1993-ban átírták. A legutóbbi érdemi módosítást tavaly a gazdasági válság generálta.
A módosítás hiányosságai közé tartozik a magáncsőd szabályozásának hiánya. Juhász szerint ezt egységes szabályozás helyett most például a devizahitelesek megmentésével próbálja korrigálni a kormány, ami Juhász személyes véleménye szerint nem a legjobb megoldás. Az is hiányosság, hogy az egyéni vállalkozók csődje sincs rendezve.
A 189 csődeljárás közül, ami az elmúlt 12 hónapban indult mindössze hatvan zárult sikeresen. Ez 33 százalékos arány,ami sokkal jobb, mint a fővárosi húsz százalék.
A csődeljárási szabály hibái közé tartozik egyebek mellett, hogy az ideglenes moratóriumot a hiányos kérelem esetén is meg kell adni. Vagyis adott esetben a többszöri hiányos benyújtással időt lehet húzni. A moratórum idejének meghosszabbíthatósága alapvetően jó megoldás, de az már nem jó a gyakorlat szempontjából, hogy a hosszabbítást 45 nappal a határidő lejárta előtt be kell jelenteni - ezt szinte nem is lehet látni akkor.
Az sem jó, hogy a hitelező is benyújthat csődkérelmet - ez ugyanis eleve meggátolja, hogy az adós benyújtsa a maga kérelmét, vagyis a hitelező így keresztbe tehet az adósnak - akár hiányos kérelem benyújtásával is.
Az azonnali moratórium pozitívuma mellett a legrosszabb változtatás az, hogy ha nem jár sikerrel az eljárás, automatikusan felszámolásba fordul az ügy. Vagyis adott esetben sunnyogással és ügyeskedéssel akár jobban is járhat az adós, mint ha becsületes módon csőeljárást kér.
A gyakorlati problémák között meg kell említeni, hogy - annak ellenére, hogy itt nincs helye a függő követeléseknek - a bíróság gyakran elrendeli a függő követelések bevételét is az eljárásba. A bankok jellemzően szeretnék saját függő követeléseiket házon belül tudni. A szabályozás legnagyobb problémája azonban az, hogy nem kezeli megfelelően a késedelmesen, illetve be neme jelentett követeléseket. Itt pillanatnyilag az a helyzet, hogy a csődeljárás kimeneteltől függetlenül elállhat saját követelésével - gyakorlatilag bármikor. Mivel nem vonatkozik rá a csődegyesség, ezért a követelés akár fel is boríthatja a hitelezők és az adós közti korábban megkötött megállapodást is.
