Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Részben jogos a Felszámolók Országos Egyesületének kritikája, vagyis az adóhatóság nem túl rugalmas a csődeljárás alatt álló cégekkel szemben, azt ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyrészt egy hatóság sok esetben nem is lehet rugalmas, ráadásul a tapasztalat szerint az eljárás mögötti reorganizációs stratégia gyakran nem megfelelő, s leginkább a vagyonkimentés vagy egyéb trükközés a cél - mondta Hodnik Ákos, az APEH felszámolási osztályának vezetője a Napi Gazdaság követeléskezelési konferenciáján.
Az sem sarkallja a hatóságot a csődeljárás támogatására, hogy nagyon kicsi a kielégítési arány - nem ritka az öt százalékos szint sem.
Ráadásul a hitelezők között gyakran a céghez kapcsolódó társaságok, érdekeltségek is megjelennek, ami jelentősen befolyásolhatja a tárgyalások kimenetelét.
Egyébként az eseteknek csak negyven százalékában indítja maga az APEH az eljárásokat.
A legfrissebb adatok szerint a felszámolás alatt álló cégek adóhatósági tartozása 1150 milliárd forintot tett ki október végén, a teljes hitelezői tartozást pedig ezek alapján nagyjából ötezer milliárd forintra lehet becsülni Hodnik szerint.
Nem segít a helyzeten, hogy jelenleg pillanatok alatt lehet céget alapítani, s ezt nem előzi meg semmilyen vizsgálat - amelyet egyébként nem az adóhatóságnak, hanem a cégbíróságnak kellene elvégeznie.
Az APEH az új cégek ötödét köteles egy kiválasztás mentén vizsgálni - a cégeket egy kockázatelemzés révén dobja ki a rendszer.
A húsz százalékos ellenőrzési arány még így is kevés, Hodnik szerint ugyanis minden új céget le kellene ellenőrizni az első évben. Főleg azért, mert egyre több céget alapítanak egyetlen ügyletre, tipikusan áfacsalás céljából.
A csalók körében népszerű cégeltüntetés - a fizetésképtelen cégeket úgynevezett cégtemetőkbe viszik, vagyis megvásárolja valaki a problémás cégeket - ellen igen nehéz fellépni.
Jóllehet az adhatóság indított ilyen próbapereket, ám ezek végkimenete erősen kérdéses. Nagyon nehéz ugyanis bizonyítani, hogy a cégtemetőket működtetők valóban rosszhiszeműek, vagyis tudtak például arról, hogy a társaság jelentős adósságot halmozott fel, illetve direkt vett ilyen cégeket. Általában az ügyészség azzal dobja vissza ezeket a próbaeljárásokat, hogy nem bizonyítható a bűncselekmény, illetve az elévült.
