Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi években megszokotthoz képest igen kevés módosítót nyújtottak be a képviselők az adótörvényekhez. Ahhoz képest legalábbis, hogy a javaslat gyökeresen átalakítja a jövedelemadózást, a beérkezett 35 módosító és három kapcsolódó módosító igazán nem mondható soknak. Ezek ráadásul érdemi átalakítást nem is tartalmaznak - a kormány és a bizottságok pedig csak egy-két javaslatot támogattak, azt sem egyhangúlag.
Ezek közé tartozik az a módosító, amely szerint az iparűzési adó megállapításakor az energiaszolgáltatókhoz hasonlóan a távközlési cégekre is speciális szabályok vonatkoznának. Ezt a költségvetési és az önkormányzati bizottság támogatta, a gazdasági bizottság és a kormány viszont nem. A hatályos szabályok szerint a villamosenergia- és a földgázszolgáltatóknak az adóalapjukat az egyes önkormányzatok között a fogyasztók tartózkodása alapján kell megosztaniuk. Vagyis praktikusan az adófizetés helyét a fogyasztók határozzák meg.
Az általános szabályok szerint nem így kell megosztani az adóalapot az egyes önkormányzatok között, hanem a személyi jellegű ráfordítás és az eszközérték alapján. Ez azonban egy energiaszolgáltatónál - vagy a támogatott módosító szerint egy távközlési cégnél - nem releváns, hiszen a telephelyeik és a szolgáltatás nyújtásának helye, illetve az onnan származó bevétel nincs összefüggésben. Ezek szerint a távközlési cégeknek is lényegében fogyasztókra lebontva kell megállapítaniuk, hogy melyik önkormányzatnak mekkora összegű iparűzési adót kell fizetniük. Ez - kiindulva egy országos lefedettséggel rendelkező cégből - azt jelenti, hogy adott esetben 3200 számítást kell végezni, s a fogyasztás szerint 3200 részre kell bontani az adóalapot. A benyújtott módosító indoklása szerint ezzel a módszerrel igazságosabban határozható meg az önkormányzatok adóbevétele.
Szintén nem voltak egységes állásponton a képviselők az áfatörvényt érintő módosítókkal kapcsolatban. Itt egy képviselő a könyvekhez hasonlóan a hangoskönyvet és az e-könyvet is az ötszázalékos kulcsba sorolná, s ide tartozik az a javaslat is, amely a tudományos folyóiratokat a napilapokhoz hasonlóan szintén a kedvezményes besorolásba tenné. Ezek sorsa is kérdéses.
Egy fontosabb javaslat érkezett mindössze, amelyet egyöntetűen támogatott a kormány és az érintett bizottságok. Ez az illetékfizetéssel függ össze: 35 év alatt ingatlan vásárlásakor az új tulajdonosnak nem kell megindokolnia, ha részletfizetést kér, azt kérelemre automatikusan megkapja. Az is igaz, hogy legfeljebb 12 havi részletfizetésről szólna a kedvezmény, jelenleg ennél akár jóval hosszabb időtartamot is kaphatnak a tulajdonosok.
