Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Alkotmánybíróság (AB) a meghozott határozatában néhány bekezdés erejéig kitért arra, hol is lehetett volna megfogni a tevékenységre jellemző kereset szabályozását. Ha tartalmilag nem is, jogtechnikailag volt kivetnivaló a dologban: a törvényalkotás maga ugyanis nem volt kifogástalan.
Önmagában a salátatörvények benyújtása is problémákat vethet fel. Jóllehet nem alkotmányellenes, hogy egymással össze nem függő jogszabályokat egy csomagban kezel az országgyűlés, de tény, hogy ezzel a megoldással sokkal nehezebben követhetők a jogszabályváltozások.
Az, hogy egy salátatörvény felvet-e alkotmányos aggályokat, egyedi elbírálás alá esik, azaz automatikusan nem lehet az alaptörvénybe ütközőnek tekinteni a salátázást. De ezek szerint elvileg bármilyen salátatörvény az AB elé vihető, legfeljebb java részük megmarad vagy a kormány leszokik az ilyen típusú csomagok benyújtásáról.
A kérdéses szabályozással kapcsolatban azonban az volt a fő probléma, állítja az AB, hogy azt olyan törvényben módosították, amelynek nem is lett volna szabad szerepelnie a csomagban - a tevékenységre jellemző kereset szabályait utólag, de még a hatályba lépés előtt módosította a parlament.
A szabály kijavítását "az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról" című előterjesztésben vitte véghez az országgyűlés. Ehhez képest azonban az inkriminált szabály nem ezzel a törvénnyel függött össze, hanem azzal a körülménnyel, hogy a kormány korrigálni akarta a hibás szabályt. Márpedig ez nem állt teljesen összhangban a jogállamiság alapvető követelményeivel az AB szerint. Mivel azonban kifejezetten erre irányuló indítvány nem érkezett a testülethez, így az nem is állapíthatta meg a módosításokat módosító törvény egésze alkotmányellenességét.
