Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Olyan szintű is lehet az átalakítás, hogy az értelmetlenné tesz egyes, jelenleg az szja-ban lévő, nem adótábla szerint adózó jövedelmeket - tudta meg lapunk -, de ez egyelőre nem eldöntött, konzultációknak kell megelőznie. A kormány célja eszerint az, hogy az szja-n belül egyféleképpen adózzanak a magánszemélyek, erre utal a miniszterelnök kijelentése is, hogy az új rendszerben szinte nem is lesz szükség adóbevallásra, hiszen az év végén már nem kell elszámolniuk a magánszemélyeknek semmivel.
Ez a terv egyelőre képlékeny, az is kérdés például, hogyan integrálhatók az új rendszerbe az elkülönülten adózó, osztalék-, esetleg árfolyamnyereségből származó jövedelmek. Annak ugyanis nagyon komoly költségvetési hatása lehet, ha például a most 25 százalékos osztalékadót, a 20 százalékos árfolyamnyereség- és kamatadót vagy a szintén 25 százalékkal adózó elkülönült jövedelmeket jövőre csak 16 százalékos adó terhelné - mondta lapunknak László Csaba, a KPMG adópartnere. Az átalakítás révén 1,3 millió embert vonnának be a rendszerbe - jelenleg 4,6 millióan adóznak az szja szerint.
Ismeretlen egyelőre a kormány adókedvezményekkel kapcsolatos terve is, csak az világos, hogy két év alatt szüntetnék meg az adójóváírás rendszerét, ami újra adókötelessé teszi a minimálbér körüli béreket is. Emellett Orbán megemlítette a családi adózást, ám ez a gyakorlatban nem nagyon képzelhető el - hiszen ennek épp az a lényege, hogy az adórendszer progresszivitását csökkenti. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a gyerekek után adókedvezmény jár majd; ez működtethető, ám ez nem családi adózás, hanem a mostani kedvezmény kiterjesztése - mutatott rá Kövesdy Attila, a Deloitte adóüzletágának vezetője. Az sem tisztázott, mi lesz a béren kívüli juttatásokkal: Orbán korábban úgy nyilatkozott, ezek újra adómentesek lesznek, tegnap azonban nem szólt róluk.
Nem ez azonban a legérdekesebb kormányelképzelés, jövőre ugyanis bevezetnék az adórendszeren kívüli kereset fogalmát. Ebbe a körbe tartozik majd a házi szolgáltatások igénybevétele, ezek jövőre adómentesek lesznek; Orbán szerint az adószabadság és a magántulajdonhoz való jog jegyében ezen a területen nincs az államnak adóbeszedési joga, hiszen az adózott jövedelmét mindenki arra költi, amire akarja. Ez azt eredményezheti, hogy végképp eltűnnek a számlák az ilyen típusú szolgáltatásokból - mondta László Csaba -, kérdés, ez milyen hatást gyakorol majd az adóbevételekre. Az sem világos - emelte ki Kövesdy -, hogy mi tartozik ebbe a kategóriába, vagyis ha a bejárónő alkalmazása adómentes lesz, akkor az autószerelőé miért nem.
A miniszterelnök szerint az államnak emellett az illetékbeszedéssel sincs dolga, ha az öröklés és ajándékozás egyenes ági rokonok között megy végbe (az ingatlan öröklése húszmillió forintig most is illetékmentes). Ez nem gigantikus tétel, az idei első négy hónapban összesen kétmilliárd forint folyt be ilyen címen a háztartásoktól. Az ajándékozási illeték eltörlésének az a kockázata, hogy a magánszemélyek közti pénzmozgások sokkal nehezebben lesznek ellenőrizhetők - mutatott rá László Csaba. Egy vagyonvizsgálat során például azt mondhatja az ellenőrzés alá vont magánszemély, hogy ajándékba kapta a kérdéses összeget, vagyontárgyat, hiszen ezt nem kell dokumentummal igazolni. Az illetékek eltörlésével kapcsolatban Kövesdy szerint szükség volna valamilyen összeghatárra, nem lenne jó, ha egy luxusvillát is illetékmentesen lehetne ajándékozni.
