A Napi Gazdaság keddi számának cikke
A becslések szerint több milliárd forintra rúghat éves szinten Magyarországon a pókerjátékokból származó bevétel, és májustól másfél milliárd forint hagyhatja el az országot amiatt, hogy életbe lép a pókertörvény - állítja Tatár Gergely, a Magyar Pókerszövetség elnöke. Ennek az az oka, hogy a magyarországi szabályozás nem alkalmas arra, hogy a most még sportegyesületként működő játékszervezők rentábilis játékszervező társaságként működhessenek.
A törvény értelmében alacsony szinten rögzítik a nevezési díjat (legfeljebb 50 ezer forint lehet), illetve az asztalszámot (maximum tíz lehet). A szigorú szabályok csak a külföldi tulajdonú kaszinókra nem vonatkoznak, vagyis a jövőben ezek privilégiuma lesz játéktermet működtetni. A termeknek egyébként 40 százalékos adót kell fizetniük bevételeik után.
Ha a szabályokat be akarnák tartani az egyesületek, arra kellene felkészülniük, hogy havi három-négy millió forint veszteséggel működtetik a termeket. Ezt nyilvánvalóan senki sem fogja vállalni. Az egyesületi keretek között szervezett játék azonban nagyon kockázatos lesz, Tatár szerint ugyanis egy februárban kelt belső ORFK-körlevél épp arról szól, hogy ezen egyesületek ellen hatósági intézkedéssel kell fellépni.
Mindennek az lesz a következménye, hogy a játékosok Ausztriába és Szlovákiába mennek játszani vagy pedig az online játékokat választják. Tatár szerint ha a rendőrség valóban intézkedni akar a klubokkal szemben, akkor csak Budapesten 15-20 ezer aktív játékos kerülhet eljárás alá. Magyarországon nagyjából 160 pókerklub működik, a tagok száma pedig 40 ezerre tehető (az online-játékosokkal együtt 200 ezren pókereznek rendszeresen).
A szövetség azt tervezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, ám eddig ilyen tárgyban nem található indítvány a bíróság honlapján. A szövetség azt is vizsgálja, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál lehet-e keresnivalójuk amiatt, hogy a törvény lényegében a kaszinók hatáskörébe utalta a pókerjátékok szervezését.
