Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amennyiben a Fidesz minimálisan is figyelembe veszi a gazdasági szereplők javaslatait, első dolga lesz megszüntetni az olyan rendszeridegen elemeket az adórendszerben, mint az eva vagy az ekho. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Joint Venture Szövetség ennél is tovább ment. Gazdaságpolitikai feladatok az új kormányzati ciklusban címmel ismertették ugyanis a magyarországi és külföldi befektetők ajánlásait, amelyben az említettek mellett kiradíroznák az őstermelői és egyéni vállalkozói működést is. Szerintük ugyanis semmi keresnivalója nincs egy hatékony adórendszerben a bevétel alapú adókra.
Ezek a lépések egyértelműen a rendszer egyszerűsítését szolgálnák, emellett azonban más bonyolító, versenyképességet csökkentő elemekre is felhívták a figyelmet. Ezek persze nem új keletű dolgok: meg kell szüntetni a kisadókat - mint az innovációs járulék vagy a rehabilitációs hozzájárulás - apránként ki kell vezetni az iparűzési adót és csökkenteni kell a munkáltatás terheit. Ezt újabb öt százalékpontos tb járulék csökkentéssel lehetne megoldani, emellett a két százalékos egészségbiztosítási járulékot a 27 százalékos ehóval együtt ki kellene vezetni. Ezt a tételes ehó visszahozásával és nyolcezer forintra emelésével lehetne kompenzálni. Az indoklás szerint nem fair, hogy míg a finanszírozás jövedelemarányos, addig a szolgáltatás, vagyis az egészségügyi ellátás nem - annak ellenére, hogy kockázatközösséget kell működtetni, a rendszer nem szólhat pusztán szociális kérdésekről.
A kamarák és a JVSZ a adózás mellett a közigazgatás, a munka világa és az átláthatóság témájában is adott ajánlásokat. Ami a közigazgatást illeti az egyik legfontosabb a minőségi jogalkotás megteremtése és a közigazgatás hatékony működése. A mostaninál sokkal jobban kellene felhasználni az uniós támogatásokon belül az államreformra költető pénzeket. A munkahelyteremtéssel kapcsolatban kiemelt az élethosszig tartó tanulás, az inaktívak bevonása a munkaerő-piacra. Drasztikusan csökkenteni kell a feketén foglalkoztatás mértékét egyebek mellett a az alacsony jövedelműek támogatásával. Az oktatási intézményeknek valós együttműködést kell kialakítaniuk az üzleti szférával, vagyis „kényszeríteni" kellene arra, hogy a piacnak szóljon a szakképzés. Ami az átláthatóságot illeti, ennek hiánya nem jelent egyértelműen bűncselekményt, csak a bizalom hiányát erősíti. Ezért fontos, hogy az állampolgárok megkövetelhessenek információkat akár pártokat akár az államigazgatást illetően. A közigazgatáson belül végrehajtható, reális állapotokat teremtő jogalkotásra volna szükség és elengedhetetlen az elszámolathatóság.
A magasabb jövedelműeknek kedvezne - első látásra - hogy bevezetnék az abszolút járulékplafont. Jelenleg nagyjából hétmillió forintnál lép be az egészségbiztosítás járulékplafonja, a tb-t azonban továbbra is fizetni kell. A javaslat szerint 15 millió forintnál lenne meghúzható a plafon - ahol belép egyébként 2011-től a magasabb szja kulcs. Itt nem is érdemes bevételkiesésről beszélni, hiszen az emberek vagy nem Magyarországon mutatna ki ekkora jövedelmet, vagy más formában veszik az fel, nem munkabérként. Azzal, hogy általános járulékplafon lép a rendszerbe, akár bevételnövekedés is járhat, mert az eddig máshová irányított pénzek megjelennek a rendszerben.
Az alacsonyabb jövedelműeket érintené hátrányosan az a javaslat, amely megszüntetné az adójóváírást - ez éves szinten 250-300 milliárd forintot jelent a költségvetésben - helyette az adórendszeren kívüli eszközökkel kellene segíteni a rászorulókon.
A vállalkozások terheit mindenképp csökkenteni kellene, így az iparűzési adó kivezetése mellett az osztalékadót 25-ről tíz százalékra kellene csökkenteni. Elkerülhetetlen azonban az egységes építményadó bevezetése.
