Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jóllehet a kkv szektor adja a GDP növekedés és az adóbevételek kétharmadát, a munkavállalók 70 százalékát, ám hatékonyságuk csak fele a nagyvállalati szektornak. Ez azt jelenti, hogy a kis és közepes vállalkozásokban igen jelentős a jelenleg elforgácsolt lehetőség.
A határokon átnyúló ügyeltek esetében eleve hátránnyal indulnak a kisebbek, mert a határon átnyúló adózás költsége árbevétel arányosan a kkv-k esetében 2,5, a nagyvállalatok esetében pedig 0,02 százalékot tesz ki. Ennek hátterében az is áll, hogy a kitelepülés előtt nem veszi figyelembe az esetleges problémákat. Például azt, hogy a bankja esetleg nem akarja majd finanszírozni a külföldi terjeszkedést.
Ehhez képest az unió tagállamaiban a kkv szektor az összes működő cég 99 százalékát teszi ki, az EU GDP-jének 60 százalékát adják, s az összes unióban működő vállalkozás 91 százaléka egy-kilenc főt foglalkoztat. Vagyis jóval nagyobb hangsúlyt kapnak a törvényalkotások, szabályrendszerek kialakításában - mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója.
A magyarországi kkv-k legnagyobb problémája az, hogy gyakran hiányzik a cégstratégia mind rövid mind hosszú távon. Jellemzőn hiányzik a felelősségi körök meghatározása, nincs hatékony számviteli és kontrolling rendszer, mert ezt gyakran felesleges kiadásnak tartják. Pedig ebből származó mérések, jelentések már konkrét költségeket lehet megtakarítani.
Gyakran hiányzik a cash-flow és adótervezés. Viszonylag ritka a munkavállalók motivációs stratégiájának kidolgozása. Általában nem használ az sem, hogy megmarad a cégen belül a kézi irányítás. Az már csak plusz probléma, hogy gyakran hiányzik a kommunikációs stratégia.
A jelenlegi jogszabályi környezet tartalmaz bizonyos könnyítéseket - mondta Kalocsai. Így 50 millió forint árbevételig lehetősége van kedvezményes, tíz százalékos kulccsal adózni. Emellett 30 millió forint összegig egy kisvállalkozás kétszer is leírhatja a költségeket. A kkv-k emellett fejlesztési tartalékot képezhetnek, ennek összege 500 millió forint. Megemlítendő emellett a szakképzési hozzájárulás intézménye, amit sokan nem használnak ki ugyan, ám jó lehetőséget jelenhet.
Hosszabb távon azonban több lépés meghozatala lenne fontos ahhoz, hogy fejlődhessenek a kkv-k. Ennek része a kisvállalkozói kedvezmények további kiterjesztése, a járulékszintek további csökkentése vagy a részmunkaidős foglalkoztatás kedvezményrendszerének kidolgozása.
Emellett azonban végig kellene gondolni az üzletrészek öröklésének, családon belüli átadásának szabályozását. Jóllehet ez a bejelentett részesedéscserével kikerülhető, de ez túl körülményes, nem ez lenne a legjobb megoldás. Szintén átgondolandó lenne a vállalkozói osztalékadó. Míg egy tőzsdén jegyzett cég osztalékadója csak tíz százalék, egy kkv esetében, amely nincs a tőzsdén, 25.
