BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Szigor híján rutinműveletté válhat a fiktív számlák gyártása

Rutinműveletté válna a fiktív számlaügylet, ha az Európai Bíróság nem engedné Magyarországnak, hogy korlátozza az áfa-visszaigénylést. A mostani szabályok szerint ráadásul a lánctartozások volumene is emelkedne.

2010. március 23. kedd, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az Európai Bíróságon védené meg Magyarország az áfa- visszaigénylés korlátozását, az Európai Bizottság szerint ugyanis a magyar áfatörvény szabálytalanul korlátozza az áfa visszaigénylését. A szabályozás szerint ha negatív áfapozícióba kerül egy társaság - vagyis több áfa jár neki vissza, mint amennyit befizetett -, az adott összeget átviheti a következő bevallási időszakra vagy visszaigényelheti. Utóbbit azonban csak akkor teheti meg, ha a számlát kiegyenlítette, vagyis mindenképp pénzmozgásnak kell az ügylet mögött lennie.

Ezt a szabályozást tartotta a közösségi irányelvbe ütközőnek az Európai Bizottság, s felszólította Magyarországot a korrigálásra. A magyar állam azonban tartja magát saját álláspontjához, vagyis ahhoz, hogy a visszaigénylés korlátozása szabályos és szükséges, így a bíróság elé került az ügy.

A korlátozás elsődlegesen az adóelkerülés miatt lehet fontos. Egy fiktív számlázási ügyben jelenleg ugyanis szükséges pénzmozgást is produkálni. Viszont ha az áfa-visszaigényléshez nem kellene a számla ellenértékét valójában kifizetni, ahhoz elegendő volna egy számla előállítása, akkor a fiktív ügyleteket korlát nélkül végre lehetne hajtani, az egész csak számlatömb és pecsét kérdése volna.

A pénzmozgás nélküli áfa-visszaigénylés emellett a lánctartozásokra is kedvezőtlen hatást gyakorolna - mondta Földes Balázs, a KPMG szenior adómenedzsere. A vevő ugyanis már akkor megkapná pénze egy részét az államtól, amikor még ki sem fizette az eladót - akinek egyébként még azt megelőzően le kell rónia az áfát, hogy a vevő fizetett volna. Korlátozottan persze a költségvetést is védi a mostani rendelkezés - bár a szabály nem azt mondja ki, hogy visszaigénylés csak akkor történhet, ha az APEH megkapja az áfát, hanem csak azt, hogy történjen meg a számla kiegyenlítése.

A kérdésben érintett vállalkozások skálája igen széles, hiszen a kifizetések - feltételezve, hogy a felek szabályosan járnak el, időben fizetnek - adott esetben 60-90 nappal is meghaladhatják a számla befogadását. Vagyis a cégek ennyivel később kérhetik vissza az áfájukat. Nemcsak az erőfölényükkel élő nagyvállalatok és beszállítóik tartoznak ide. Egy nagyberuházás esetében ugyanis akár több hétbe, hónapba is beletelhet, mire a vevő megbizonyosodik arról, hogy a munka megfelel a kívánalmaknak.

Eleve visszaigénylési helyzet persze nem alakul ki tömegesen, bizonyos esetekre azonban jellemző. Ide tartoznak a beruházási szakaszban lévő fejlesztő cégek, hiszen ebben az időszakban rengeteg beszerzésük van. Szintén ebbe a kategóriába tartoznak az exportőrök, mivel itt a bevételeken nincs áfa - a közösségi ügyletek mentesek -, viszont belföldi költségeik áfásak. Az alacsonyabb kulcsba tartozók is tipikus visszaigénylők: egy gyógyszergyár bevételeihez például csak ötszázalékos áfa tartozik, költségei között azonban jelentős mértékű normál kulcsos beszerzés is van.

F. Emese Szabó
F. Emese Szabó

Ez is érdekelhet