Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hihetetlen lecsúszást produkáltunk - így kezdte Járai Zsigmond volt jegybankelnök és pénzügyminiszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) ülésén. Számításai szerint - a GDP csökkenés és a környező államok GDP növekedés alapján - 25 százalékkal élünk rosszabbul, mint lehetne.
A Bajnai-féle konvergenciaprogram szót sem érdemel szerinte, mert betartani nem lehet, de nincs is értelme. Például azért, mert minden egyes konvergenciaprogram 2002 óta azt az ostobaságot tartalmazta, hogy most ugyan rossz, de jövőre jobb lesz, arra ugyanakkor nem ad választ, hogy ugyan mitől lenne az.
Általában arra hivatkozik a kormány, hogy majd beindul a nemzetközi gazdaság, ami magával húzza a magyar gazdaságot is. Egyrészt Európában ez egyelőre nem látszik, másrészt az nem is a magyar, hanem a szlovák, cseh gazdaságot húzná magával. Persze ma még azt sem lehet tudni, hogy hogyan alakul a világgazdaság, hogy a kilábalás „W" alakú lesz vagy sem.
Kormányzás kell kapkodás helyett
Amit csinálni kellene részben része a Fidesz gazdaságpolitikájának, másrészt függ a gazdasági szereplők lobbi erejétől - beszéde elején Járai leszögezte, nem a Fidesz elképzeléseit kívánja megosztani a hallgatósággal, hanem saját véleményét. A kormány csak az államháztartás hiányának lefaragásában tudott bármilyen eredményt felmutatni, emellett tíz másik területtel is foglalkozni kellene.
Olyan költségvetést kell csinálni, ami elősegíti a versenyképesség növelését. Emellett egyéb területeken is fontos a versenyképesség szem előtt tartása. Itt az egyik legfontosabb szempont a tervezhetőség biztosítása - ha például azt ígéri a kormány, hogy megszűnik a különadó akkor az nem három év múlva épüljön be a rendszerbe.
Röviden kormányzás kell a korábbi kapkodás helyett - szögezte le. Világos célokat kell megfogalmazni, el kell dönteni, milyen mutatókat akarunk elérni. Nem a költségvetés a gazdasági növekedés legfontosabb eleme, de a stabil költségvetés egy minimum elem.
Az állami újraelosztás mértékét a mostani 50 százalékról a GDP arányában 40 százalékra kell csökkenteni. Ez volt annak idején az Orbán kormány célja, akkor 46 százalékra csökkent a szint 52-ről, ám a következő ciklusban ez visszakúszott, majd azóta sem sikerült csökkenteni.
Emellett fontos, hogy az adóelvonás szintje ne legyen több 30 százaléknál, a mostani 48 százalék az egyik legmagasabb az unióban. A versenytársak 40 százalék körüli újraelosztással és 30 százalék körüli adóterheléssel működnek.
Csökkenteni kell a szociális juttatásokat
Persze szükséges az állami kiadások csökkentése is - annyival nem nőhetnek az adóbevételek azáltal, hogy a kisebb adót többen fizetnek be, így a fekete és szürke gazdaság is csökken. Szélesebb adóbázist kell alkalmazni, és keményen be kell hajtani az adókat. Az dilemma, hogy mi kerüljön az adórendszer fókuszába: a gazdaság vagy a szociális szempontok.
Ha az előbbi valósul meg, az alacsonyabb adókat, egyszerűbb rendszert jelent, a szociális rendszert pedig az adórendszeren kívüli eszközökkel kell megoldani. Ha a második valósul meg, akkor nagyobb a terhelés és bonyolultabb a rendszer. Magyarországnak az előbbit kellene alkalmaznia.
A szociális rendszert át kell szabni úgy, hogy ne érje meg szociális rendszerből élni, hanem az érje meg, hogy dolgozni menjenek az emberek - mondta Járai. Túl sokat költünk szociális elemekre és sokat költünk bürokráciára is. Minden kormányzati feladatot le kell egyszerűsíteni, át kell állni afféle elektronikus kormányzattá.
Cikkünk a következő oldalon folytatódik
Rengeteg tehetséges ember dolgozik az állami apparátusban, ahol felesleges papírokra felesleges pecséteket tesznek. A jelenlegi sanyargató állam helyett egy szolgáltató államot kellene kiépíteni - szögezte le Járai. Egy világos kormányzati programmal a korrupciót viszonylag gyorsan vissza lehet szorítani a fejétől bűzlik a hal elvén. Egymillió munkahelyet kell teremteni, amihez alacsony adók és egyszerűbb rendszer kell - mondta.
A jegybank döntése bunkó, tudatlan és szakmaiatlan volt
Ami a jegybankot és a monetáris politikát illeti: egy állam volt csak, amelyik nem a megfelelő stratégiát alkalmazta, vagyis nem öntötte a pénzt a gazdaságba, hanem monetáris restikciót alkalmazott. „Ez nem rosszindulatból, hanem bunkóságból, tudatlanságból szakmaiságból következett be".
Azt is kritizálta Járai, hogy ebben az időszakban a PSZÁF (a rövidítés feloldását egyedül nem tudta megoldani, a hallgatóság segített neki) nem segítette a bankokat.
Az euró jó dolog, de Magyarország ma még éretlen az euró bevezetésére, erről nem is szabad álmodozni, mert be sem engednek a görög példa után ilyen gyenge gazdaságot az övezetbe. Először erőssé kell tenni az országot, majd 2015-2016-ban vagy valamikor lehet szó az euró bevezetéséről.
Bármi is lesz a választás végeredménye, támogatottsága lesz. Abban szkeptikus azonban, van-e megfelelő szellemi kapacitás erre. Ez kérdéses abból kiindulva, hogy „közgazdászok tömege támogatott hülyébbnél hülyébb konvergencia programokat csak hogy kinyalják a hátsó felét valakinek".
