A vállalkozások elsősorban PR, másodsorban etikai, harmadrészt gazdasági okok miatt készítenek fenntarthatósági jelentést - derül ki a KPMG kutatásából. Az innováció, a költségmegtakarítás vagy a hatóságokkal folytatott kapcsolat javítása csak eztán következik.
A tanácsadó összesen száz céget keresett meg, közülük 33 készített valamilyen jelentést - összesen néhány száz jelentés készült tavaly. Iparági bontásban a legaktívabbak a pénzügyi szolgáltatók és a közüzemi szoláltatók voltak.
Jelentős fejlesztés következhet be a kereskedelemben, járműiparban, számítástechnikai gépgyártásban, ezekben a szektorokban nagyon sok embert foglalkoztatnak, ezért sem mindegy, hogy átlátható-e a társaság vagy sem.
A nem pénzügyi mutatók a vállalkozásnak magának is hasznos, hiszen kiderül belőle a nemek közti esetleges diszkrimináció, az energiafelhasználás, de a külső szereplők is szerezhetnek hasznos információkat. Például egy felvásárlás előtt sokat elárulhat a bekebelezendő társaságban rejlő rejtett kockázatokról.
A civil társadalom aktivitása messze nem érte el csúcspontját Magyarországon - mondta Szabó István, a KPMG vezető tanácsadója. Egyelőre a külső tényezők alacsony szintűek, vagyis sem az állami szektor sem más partnerek nem kezelik kiemelten a jelentéseket. Adott esetben pedig akár egy hitelkihelyezés esetében is szempont lehet egy bank számára, hogy kivel is kíván megállapodni.
Az idén megjelenő jelentések kiemelten fontosak lesznek, hiszen ezekben már tükröződnie kell a válság hatásának is. Ha ez nem lesz egyértelmű az elkészített jelentések alapján, akkor ezek a dokumentációk csak színes brosúrák lesznek, érdemi hatásuk azonban nem lesz. A magyarországi cégek nem lettek átláthatóbbak az elmúlt években sem a jelentések mennyiségét sem azok minőségét illetően - mondta Szabó.
