Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az első adóreformot 2005 nyarán hirdette meg Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök. A csomag négy évre szólt, jelenértéken összesen 1080 milliárd forinttal mérséklődött volna a költségvetési elvonás. A módosítások érintették volna az áfát, a személyi jövedelemadót, a társasági adót, a tb-járulékokat.
A terv néhány kulcsmomentumot tartalmazott. Ezek egyike volt a 2006-ban végrehajtott áfacsökkentés; a 25 százalékos kulcs húsz százalékra mérséklése 166 milliárd forint mínuszt jelentett a költségvetésnek. Szintén 2006-tól startolt a jövedelemadó fokozatos mérséklése: első körben a felső kulcs 38-ról 36 százalékra csökkent és a sávhatár 1,5 millió forintról 1,55 millió forintra nőtt.
A többi adónemmel ellentétben a jövedelemadózásban az elmúlt évek alatt fokozatosan ment végbe a tehercsökkentés, ugyanakkor ez nem volt átütő eredményű, csak a jövedelmek elinflálását akadályozta meg, illetve csökkentette. Az ötéves program keretében eredetileg a sávhatár hárommillió forintra tolása volt a cél 2010-re.
A 2010-ig meghirdetett csomag része volt - a teljesség igénye nélkül - az iparűzési adó megszüntetése 2008-tól, a tb-járulékok öt százalékpontos csökkentése és a tételes eho eltörlése. Az iparűzési adó 145, a járulékcsökkentés pedig 392 milliárd forinttal mérsékelte volna az adózók terheit.
A reformból nem sok minden maradt, legalábbis a 2006-os kormányátalakítást követően 2007-re a korábbi megfontolt és fokozatos tehercsökkentést tartalmazó intézkedési tervhez képest egy ad hoc jellegű, nagyobb bevételt hozó módosítást szavazott meg az országgyűlés. A megszorításokat követően 2008-ban újabb négyéves átalakítási tervvel állt elő a kormány.
A korábbi fiaskót azzal próbálta feledtetni, hogy az új program jóval átgondoltabb, kevesebb benne a kockázat, a vállalkozások és a munkavállalók zsebében is többet hagy. A járulékok mértéke 2012-re 32 százalékról 22 százalékra zsugorodott volna, a jövedelemadó sávhatára pedig hárommillió forintra tolódott volna. Mindebből 2009-ben az öt százalékpontos járulékcsökkentés és a sávhatár kétmillió forintra tolása valósult volna meg. Emellett megszűnt volna a különadó, a társasági adó kulcsa azonban 18 százalékra emelkedett volna.
Azzal nem számolt azonban a kormány, hogy 2008 utolsó negyedéve alapjaiban írja át a gazdaságtörténetet. Ennek következménye pedig egy újabb visszavont adóreform lett. Néhány elemet azért megszavaztak, így a járulékcsökkentés két lépcsőben ugyan, de megvalósult, a sávhatár pedig 1,9 millió forintra nőtt 2009-ben. Megszűnt ugyan a különadó 2010-ben, ám a társasági adó kulcsa 19 százalék lett.
